AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

mányos munkamegosztás és kooperációt a budapesti könyvtárak között létrehozni?"

13 Mennyit kell érvelnie, vitáznia a kézenfekvő megoldás érdekében! 1913-ban az Irodalomtörténet c. folyóiratban teszi közzé a Levél a szerkesztőhöz c. írását. Ebben írja: „Nagyrabecsült folyóiratának márciusi számában sok jóakarattal emlékezik meg a Fővárosi Könyvtárról, de egyúttal. . . kifogásokat is tesz . . . Az egyik kifogás az, hogy könyvbeszerzésünk egyoldalú, »mert a szociológián kívül a többi tudományokkal nem törődnek« ... a Fővárosi Könyvtár önkorlátozása a társadalomtudományokra céltudatosan, és azt hiszem, igen jó okokból történik . . . Mint fiatal könyvtárnak oly szakra kellett adnunk magunkat, amelyet idáig keveset műveltek, de amelyben valamelyes eredményeink nekünk mégis voltak. Minek vennők mi pl. a technikai irodalmat, amikor az a Műegyetem szép könyvtárában amúgy is megtalálható? Vagy nem volna-e pénz- és munkapazarlás, azonkívül pedig teljesen reménytelen törekvés, ha mi a Múzeumi Könyvtár Hungaricum-gyűjteményének akarnánk versenyt csinálni? Specializálódnunk kell tehát, ki kell választanunk egy oly szakot, amelyet mások kevésbbé művelnek és amelyben megközelítőleg a tudomány színvonalán maradhatunk."

14 SZABÓ Ervin már az 1910-es, a többször idézett Emlékirat. . . utolsó passzusaiban felveti ,,a budapesti könyvtárak szövetségét, amely állandó összeműködést és munkamegosztást létesítene Budapest tudományos könyvtárai közt".

15 A Tanácsköztársaság könyvtár politikája és a Széchényi Országos Könyvtár Már az októberi polgári forradalom elején sok akadály hárult el egy új könyvtárpolitika megvalósítása elől. SZABÓ Ervin ezt a fordulatot nem érhette meg. Ám a Tanácsköztársaság legkezdetén ott álltak a szocialista munkára felkészült könyvtáros szakemberek, akik — joggal állíthatjuk — az egész művelődéspolitika alakulására befolyást gyakoroltak, akik SZABÓ Ervin munkatársi körében készültek fel történelmi feladataikra. Különösen érlelt, világos programmal jelentkezett a haladó könyvtári front a Tanácsköztársaság idején. Törekvéseikben meghaladták a polgári keretek között megfogalmazott leghaladottabb könyvtári igényeket, így némely tekintetben a SZABÓ Ervin-i programot is. Ilyenek voltak például (csak a mi mostani vizsgálódási szemszögünkből): az összes könyvtárak — tudományos és közművelődésiek — állami központi irányítása: a régi nagy könyvtárak együttműködése és avult munkamódszereik modernizálása. A könyvtárügyi megbízottak programjaikkal messze tekintettek előre és vissza is az időben. Távlatokat éppen az adott terveiknek, hogy számoltak a történetiséggel, számoltak a hagyományokkal és újításaiknak, forradalmian új elgondolásaiknak megfelelő elvi és taktikai megalapozottságot kívántak biztosítani. Az 1969-es egyik visszaemlékezés idézte a Tanácsköztár13. Uo. 269.1. 14. Uo. 312-314. 1. 15. Uo. 256. 1. 231