AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

saság Proletárdiktatúra és kultúra című szöveges plakátját, tehát a legszélesebb nyilvánosság számára készült közleményt, amely szerint a szocialista kulturális forradalom: „Két föladat előtt áll, ha a kultúra területén elő akarja készíteni egy osztálynélküli társadalom rendjét. Egy, a kapitalista kultúrszervezetek megsemmisítése, gondos megválogatásával annak, hogy a kapitalizmust megelőzően és azzal magával létrehozott alkotások közül mit érdemes a teljesebb kommunista társadalom számára megóvni. Másrészt, az immár felszabaduló proletariátusnak megadni a külső és belső lehetőségeket arra, hogy az átmenet után új életét meg kezdhesse."

16 A hazai első szocialista kulturális forradalomnak ezt az általános érvényű célkitűzését alkalmazták a könyvtárügyi megbízottak az. általuk irányított és ellenőrzött könyvtári szakterületen. Erre utalt vissza többször is KŐHALMI Béla a Tanácsköztársaság könyvtárügyéről adott összefoglalóiban, amikor a forradalom vezérkarának hagyománytiszteletéről írt. Monográfiája ,,A három nagy könytár" c. fejezetének mottójául TOLDY Ferenc mondását választotta: ,,A múlt, hatalmunknak egyik eleme." Am KŐHALMI a marxizmus dialektikájával továbbfejleszti — érzékletes képi kifejezéssel — a tételt: ,,A régi elveket újra értékelő forradalom a közjó tiszteletbentartásával új tartalommal tölti ki a hagyománytisztelet régi edényét."

17 Mennyi ellenforradalmi támadás, rágalmazás emléke élhetett ötven év után is benne, hogy még egy 1968-ra tervezett kiadvány előszavában is szinte magyarázkodást érzett szükségesnek: ,,Mi nem mozdítottunk ki helyéből egyetlen egy régi nagy könyvtárat sem, nem úgy, mint a nagy francia forradalom könyvtárosai . . ."

18 Annyi idő eltelte után is keserítette GULYÁS Pál 1921—22-ben közzétett gúnyolódása a tervezett szakkönyvtárrendszerről, és a múzeum könyvtárával kapcsolatos tervekről: „Hogy a szakkönyvtárak falanszterében mi történjék Budapest három általános tudományos jellegű nagy könyvtárával, a Magyar Nemzeti Múzeum, a M. Tudományegyetem és M. Tudományos Akadémia könyvtárával, azt nehezen tudták eldönteni. Az első terv ... az volt, hogy a M. N. Múzeum, az Egyetem és az Akadémia könyvtárának egyesítéséből egy nagy központi könyvtár keletkeznék, mely gyűjtene a magyar termékeken kívül az általános szellemi tudományok anyagát s e körül csoportosulna a szakkönyvtárak rendszere ... A május 21-iki alapelvek azonban a három általános könyvtár egyesítésének tervét elejtik s ehelyett fölállítják azt a nem egészen új követelést, hogy a M. Nemzeti Múzeum mai épülete teljes egészében a könyvtár céljaira foglaltassák le és hogy a könyvtár »kizárólag hungarikum könyvtár« legyen . . ."

19 GULYÁS Pál képtelen volt felfogni SZABÓ Ervin könyvtárpolitikájának 16. KOVÁCS Máté: Elvek, tervek, eredmények és tanulságok a Tanácsköztársaság könyv tárpolitikájában. = Népművelés-, könyvtár-, múzeum- és levéltárügy a Magyar Tanácsköztársaság idején. Szerk. HAJDÚ Tibor. Bp. 1969. 54 — 55. 1. 17. KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp. 1959. 55. 1. 18. KŐHALMI Béla: A Tanácsköztársaság könyvtárügye. = OSZK Híradó, 1969. 3—4. sz. 41. 1. 19. GULYÁS Pál: Kommunista könyvtár politika. = Magyar Könyvszemle, 1920 — 21. óvf. 13-14. 1. 232