AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

Nincs-e ellentmondás máris SZABÓ Ervin a nemzeti könyvtárról alkotott nézeteiben? Ugyanabban az írásában helyesli a Nemzeti Múzeum könyvtárának a magyar és magyar vonatkozású irodalom gyűjtésére szakosodását, ám mintha nem helyeselné a külföldi anyag kiszorítását. SZABÓ Ervin itt nem értékel, hanem tényeket állapít meg. Továbbá, mint már említettük: érvrendszerét az új, nyilvános könyvtár érdekében mozgósítja. Az Emlékirat 1910-ben keletkezett. Egy évvel késó'bb, következetesen tovább harcol a modern könyvtárért. Polemizál, érvel, példákat hoz fel és elhatárolja az új könyvtári törekvéseket a régiektől. „A public library — magyarul: nyilvános könyvtár — nem azonos a könyvtárak nálunk is ismert két fajtájával, az ú. n. tudóskönyvtárral és az ú. n. népkönyvtárral. A tudóskönyvtár jellegét az adja meg, hogy igyekszik minél több könyvet összegyűjteni és azokat minél biztosabban megőrizni. Ez a törekvés teljesen jogosult volt addig, ameddig a könyvtermelés igen csekély volt . . . De kell-e és lehet-e ma ezt a törekvést komolyan érvényesíteni? Lehet-e a könyvgyűjtésben teljességet elérni? . . . Nincs könyvtár, amely [a nyomtatott művek számát tekintve] ezt az áradatot befogadni bírná . . . elég, ha minden országban egy könyvtár van, amely a nemzeti könyvmúzeum funkcióját tölti be. Ez a könyvtár aztán tényleg ne legyen más, mint a mai korba áthelyezett régi láncos könyvtár: páncélos safe deposit a nemzet irodalma számára. Itt nehezítsék meg a használatot, amennyire a könyvek biztonsága és épsége csak megköveteli, s ne engedjék meg más esetben, mint amikor másutt tényleg meg nem találhatók."

9 Ebben a megnyilvánulásban benne van a nemzetközi könyvtári fejlődésre, a könyvtermelés fokozódására való kitekintés, benne van a nemzeti könyvgyűjtemény fontosságának felismerése, általában benne van a könyvtártípusok differenciáltságának felfogása. „A könyvtermelés olyan óriási ós a kereslet olyan nagy, hogy pénzügyi okokból előbb-utóbb a nyilvános könyvtár is arra szorul, hogy lemondjon az egyforma mindenoldalúságról, és a legélénkebb helyi szükséglet irányába specializálódjék. Nemcsak válogatja tehát a könyveket, hanem túlnyomóan csak egyes tudományágakból válogatja."

10 Az Emlékirathduin újra leszögezi: ,,. . . a gazdasági ok már ma külföldön is a specializálás irányába tereli a könyvtárakat. Az igazi általános könyvtárak ideje elmúlt."

11 A községi nyilvános könyvtár létesítése vitájában, a Központi Városházán tartott szakértekezlet előadójaként is hangsúlyozza: ,,. . .az általános tudományos könyvtárak ideje már a külföldön is elmúlt. Egyik sem képes a tudományok fejlődésével lépést tartani ... a budapesti könyvtárakban legyen annyi önuralom, annyi önfegyelmezés, hogy ne akarjanak általános tudományos könyvtárak lenni, minden tudományágban egyformán kielégíteni a kutatást, hanem amellett, hogy az általános tudományos jelleget megóvják, igyekezzenek specializálódni. Ily módon a főváros és az állam egyesített erejével igenis eljutunk oda, hogy a könyvtárak kielégítik a szükségletet."

12 A vitában felveti a kérdést: ,,lehet-e ilyen tudo9. Uo. 134-135. 1. 10. Uo. 136. I. 11. Uo. 236. 1. 12. Uo. 268-269. 1. 230