AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: 1919 és a Széchényi Országos Könyvtár

1918/19-es forradalmakat megelőző évtizedekben gyökereznek azok az elvek, amelyeknek alkalmazásán fáradoztak 1919-ben, akik a nemzeti könyvtár ügyeiben illetékesek voltak. Szabó Ervin nézetei a tudományos könyvtárak együttműködéséről és a nemzeti könyvtárról SZABÓ Ervin könyvtári szakirodalmi munkássága ismert előttünk. Tudjuk: a nemzeti múzeum könyvtárával külön publikációban nem foglalkozott. A modern nyilvános könyvtár (public library) harcosa volt. Szenvedélyesen, elfogultan érvelt az új, fővárosi nyilvános könyvtár létesítése, általában a nyilvános könyvtárak szolgáltatásainak megteremtése érdekében. Azonban mindig országos könyvtári rendszerben gondolkodott, a különböző rendeltetésű könyvtári intézmények ésszerű munkamegosztásának és együttműködésének felfogása vezérelte. A nevezetes Emlékiratb&n

6 Budapest könyvtárügyét elemezve, a specializálásról és munkamegosztásról szólva, az ún. általános könyvtárak összetételének különbözőségére és változatosságára rámutatva, óhajtotta: „Mindenképen kívánatos volna, ha a változatosságnak ezen véletlenét Budapesten racionális munkamegosztás által tervszerűvé és törvényszerűvé tennők. Budapesten is van néhány, irányában már megállapodott nagy tudományos könytár. A Nemzeti Múzeum könyvtára magyar és Magyarországra vonatkozó irodalomnak gazdag gyűjtőhelye; az Egyetemi könyvtár a humanisztikus és a magyar politikai irodalomban gazdag; az Akadémiai könyvtár-ham a világ tudós társaságai nagyértékű kiadványait találjuk szinte tökéletes teljességben, amellett gazdag filozófiai gyűjteményt; a Központi Statisztikai hivatal könyvtára az összes kultúrországok hivatalos statisztikáit tartalmazza, s. i. t. Emellett azonban mindezek a könyvtárak csonkább-teljesebb általánosságra törekesznek."

7 Budapest tudományos könyvszükségletét és tudományos könyvtárait egybevetve, nem mondhatott mást: ,,. . . nincs Budapestnek egyetlen, nyugateurópai méretekkel mérhető tudományos könyvtára! — Olyan jellegű nemzeti könyvtár, amilyen Angliában a British Museum, Franciaországban a Bibliothhque Nationale, az Egyesült-Államokban a Library of Congress, Németországban a Kgl. Bibliothek, Ausztriában a Hofbibliothek stb. stb., Magyarországon egyáltalán nincsen. Mert ezek a nemzeti könyvtárak nemzeti irodalmukon kívül a külföld tudományos és szépirodalmát is gyűjtik és tudvalevő, hogy némelyik közöttük, például a British Museum vagy a Library of Congress, gazdagabb gyűjteményekkel bír más országok irodalmából, mint maguk az illető országok nemzeti könyvtárai. A mi nemzeti könyvtárunk, a Nemzeti Múzeum könyvtára ellenben csak az aránylag kistermésű magyar irodalmat kultiválja és — sajnos, be kell vallani —- ebben sem teljes."

8 6. SZABÓ Ervin: Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten. Bp. 1910. 7. SZABÓ Ervin: Magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye. 1900—1918. Bp. 1959. 8. TJo.*2Í5-216. 1. 229