AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

kiadványok könyvészete, aztán öt évről öt évre (esetleg tíz évről tíz évre) terjedő összefoglaló tudományos bibliográfiák, melyek betűrendes jegyzékből, szak-, továbbá vezérszók szerinti részekből állanának. E munkálatok elvégzésére egyedül az Országos Széchényi Könyvtár az alkalmas intézmény: a törvény értelmében a kötelespéldányokat ide kell hiánytalanul beszolgáltatni. A VKM annak idején örömmel vette tudomásul a könyvtár eme tervét — folytatja fejtegetéseit MELICH János — de az akadályokat (helyiség-, személyzet- és pénzhiány) nem tudta elhárítani. A szép terv — a magyar tudomány kárára — azóta is csak elképzelés maradt. MELiCHnek az a kérése FEJÉKPATAKYhoz, hogy a jelen alkalmat felhasználva, ismét forduljon a VKM-hez a nemzeti bibliográfia létrehozása érdekében. Erőteljesen hangsúlyozza, hogy ezt a vállalkozást kizárólag az OSZK kötelespéldányainak segítségével, azok feldolgozásával lehet és kell megteremteni. Amit tehát a Tanács mellékcélnak tekint, ő azt a főcélnak tartja. Ami a hazai nagyobb könyvtárak repertóriumát illeti, kívánatosnak látja elkészítését, de az átiratnak ehhez fűzött gyakorlati reményeit nem osztja. Ha már országos feladatokról szól, fontosabbnak tartja a hazai könyvtárak kéziratai leíró lajstromának és az ősnyomtatványok katalógusának elkészítését. Arra kéri tehát a Múzeum igazgatóját, hogy a magyarországi és a magyar szerzőktől származó szellemi termékek tudományos bibliográfiájának elkészítésére vonatkozó javaslatát úgy tegye meg, hogy az a maga teljességében a Nemzeti Könyvtár keretében nyerjen megoldást.

55 Zárójelben megjegyezzük, hogy SZABÓ és KŐHALMI éveken át szintén ezt a megoldást tartották helyesnek, a nemzeti bibliográfiának az önálló Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézethez való telepítésének gondolata csak 1919 elején merült fel. OLVASÓSZOLGÁLAT, TÁJÉKOZTATÁS Az OSZK olvasószolgálata 1918-ban alapjában véve a megszokott keretek között folyt, de a háborús viszonyok okozta korlátozások egyre jobban éreztették hatásukat. Az év folyamán — a hivatalos jelentés szerint

56 — a könyvtár helyiségeiben 14 586 látogató fordult meg (1917-ben 15 127, 1916-ban 18 994) s 168 403 darabot használt. A nyilvános olvasóterem látogatására 1646 jegyet adtak ki (1916-ban 1920-at). Legtöbben (10 204 látogatás) a könyveket használták, 1704-en a hírlapokat, és csupán 207-en a kéziratokat. Egyébként — ami a háborús viszonyok súlyosbodásának 55. Nem tudunk arról, hogy FEJÉRPATAKY felterjesztése elment volna a VKM-be. Igen valószínű, hogy az egyre kaotikusabb háborús helyzetben, az egyre súlyosabb gazdasági viszonyok között erre nem kerülhetett sor. Ha már az akkori minisztérium szerint 1908-ban sem volt erre pénz, paripa, fegyver . . . 56. A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára az 1918. évben. = Magyar Könyvszemle. 27. kötet. 1919. 56 — 66. 1. — A későbbiekben felhasználjuk a következő tanulmány adatait is: FERENCZYNÉ WENDELIN Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története 1802 — 1919. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1963-1964. Bp., 1966., OSZK. 210-232. 1. 220