AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

következménye volt — januártól kezdődően hónapról hónapra esett a könyvtárat használók száma: januárban 1502 olvasó 16 372 dokumentumot igényelt, november—decemberben ehhez képest a forgalom harmadára csökkent.

57 Az év utolsó negyedében az olvasási kedvet nemcsak a fűtőanyaghiány befolyásolta, hanem a járvány is: a súlyos influenza miatt október 20-tól korlátozni kellett az olvasótermek használatát és a könyvkölcsönzést is.

58 Ebben az évben az olvasók 65%-a egyetemi hallgató és felsőbb évfolyamú középiskolás, 13%-a tanár, 22%-a egyéb (író, művész, orvos, mérnök, katonatiszt stb.) volt.

59 A háborús viszonyok, az ezekből következő postai (vasúti) szállítások nehézségei a vidékre és külföldre irányuló távkölcsönzéseket napról napra nehezebbé tették, végül is minden jószándók ellenére gyakorlatilag teljesen megakadályozták. 1918 februárjában még csak bizonyos korlátozásokat volt kénytelen életbe léptetni a könyvtár vezetősége (vidékre egyszerre három könyvnél többet nem lehet kölcsönözni, ezek is könnyen pótolhatók legyenek, hadműveleti területre nem szabad könyvet küldeni),

60 szeptemberben azonban már arról értesítette egy vidéki tanár olvasóját, hogy magánembernek nem küldhet könyvet, intézményeknek is csak egészen kivételes esetben.

61 1919-ben (január—március) már kénytelen azt válaszolni, hogy a posta nem vesz fel semmiféle csomagküldeményt.

62 Adataink szerint 1918-ban 14 magyarországi és 3 külföldi könyvtárnak (intézménynek) kölcsönzött könyveket, s 3 hazai, továbbá 6 külföldi intézet távkölcsönzését vette igénybe a könyvtár.

63 A háború utolsó évében igen gyér volt már a 57. Az OSZK Irattárából szerzett adatok. 58. OSZK Irattár 299/1918. okt. 19. sz. 59. Nem érdektelen, hogy a neves tudósok, írók, művészek közül kiknek a nevét őrzik irattárunk adatai, továbbá az olvasókat nyilvántartó beírókönyvünk. Néhány név a sok közül: ÁLDÁSY Antal, ALEXICS György, BABITS Mihály, BALLAGI Aladár, BORTNYIK Sándor, BRISITS Frigyes, CSÁNKI Dezső, DARKÓ Jenő, DTTDICH Endre, ELEK Oszkár, HALÁSZ Gábor, HAMVAS Endre, HATVÁNY Lajos, HOLUB József, HÓMAN Bálint, HORVÁTH János, ILLÉS József, JAKTJBOVICH Emil, KÁDÁR Imre, KOMLÓS Aladár, KOSZTOLÁNYI Dezső, KÜRTHY György, LAZICZIUSZ Gyula, LENHOSSÉK Mihály, Lux Kálmán, MARGALITS Ede, MIHELICS Vid, MITROVICS Gyula, MÓRICZ Zsigmond, NÉMETH Gyula, PAIS Dezső, PALASOVSZKY Ödön, PAULINYI Oszkár, PETHES Sándor, RAPAICS Rajmund, RÓHEIM Géza, SCHULEK Elemér, SZABÓ Ervin, SZEKFŰ Gyula, SZENTPÉTERY Imre, THIRRING Gusztáv, TOMASZ Jenő, TORMAY Cecil, VARJÚ Elemér, VERESS Endre, VÉRTES O. József, ZAMBRA Alajos, ZILAHY Lajos, ZOVÁNYI Jenő. Az akkor még gimnáziumi tanulótól (HALÁSZ Gábor) az európai hírű anatómus professzorig (LENHOSSÉK Mihály) húzódik a sor, amely ebben az évben a Nemzeti Könyvtár folyosóit és lépcsőit járta: ez a kivonatos névsor is a magyar kultúrhistória egy fejezetének tekinthető. 60. OSZK Irattár 65/1918. sz. 61. OSZK Irattár 278/1918. sz. 62. OSZK Irattár 12/1919. sz., 45/1919. sz. 63. Néhány példa a fontosabb intézményi kölcsönzők sorából: Arad, Közművelődési Intézet könyvtára; Csornai premontrei kanonokrend per jeli hivatala; Debreceni Egyetemi Könyvtár; Kolozsvári Egyetemi Könyvtár; M. kir. Külügyminisztérium; Nagyváradi kir. Jogakadémia; Pallagpusztai Gazdasági Akadémia; Pannonhalmi Főapátság könyvtára, Sárospataki ref. Főiskola könyvtára; Vasvármegyei Kultúrmúzeum. — Külföldről a bécsi Egyetemi Könyvtár, a brüsszeli Királyi Könyvtár és a zágrábi Egyetemi Könyvtár fordultak hozzánk teljesíthető kölcsönzési 221