AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

alatt, 1919. február 8-án értesítette a könyvtár igazgatósága RANSCHBURG Gusztáv könyvkereskedőt,

32 hogy az OSZK — a hazai nyomdákból kikerülő — háborús vonatkozású nyomtatványoknak vétel útján való gyűjtését megszüntette. A kötelespéldányokból és ajándékokból származó ilyen jellegű kiadványokat természetesen állományába iktatta.

33 A baj nem is az volt, hogy FEJÉKPATAKY és MBLICH — a kor eme könyvtári divatának hódolva — ezt a gyűjteményt megszervezték, hiszen ennek létét, sajnos, hungarikumok gyűjtéséről lóvén szó, meg lehetett indokolni. Azt nem lehet megérteni, hogy miért rendelték meg az egyébként reálisan mérlegelő, kétségtelenül jó szakvezetők a Nemzeti Könyvtár előttük leginkább ismert anyagi-pénzügyi nyomorúsága ellenére a vesztett háború utolsó hónapjaiban is, szinte minden kritikai érzék nélkül,

34 a genfi ,,

Argus Suisse de la Presse" r. t.-től a méregdrága, súlyos valutába kerülő világlapok egész sorát:

35 Daily Mail, Daily Telegraph, Times, Le Figaro, Le Temps, L'Echo de Paris, New York Herald, Gorriere della Sera, Osservatore Romano, Oiornale a"Italia, La Stampa, és így tovább. Sőt, hogy fokozódjék a költség, a későbbi adósság, a felsorolt hírlapokat visszamenőleg 1917. január 1-től és március 1-től rendelték meg, a Corriere della Sera és a Oiornale d'

Italia c. lapokat 1914. július 1-től! így csupán a svájci Argus cégnél 27 000 svájci frankra rúgott az az adósság, ami a húszas években mind a könyvtárnak, mind a kulturális kormányzatnak példátlanul súlyos gondokat okozott. Pedig MELICH Jánosnak a könyvtár gyarapításának, fejlesztésének területén igen jó és korszerű elgondolásai is voltak (a feladatok rangsorolása MELiCHtől származik) :

36 — a magyar, a magyarországi és a magyar vonatkozású könyvek lehető teljes begyűjtése; — külön ,,könywásárló" alosztály felállítása; — a kötelespéldányok helyiségében külön, a megjelenéseket és beérkezéseket ellenőrző tisztviselő alkalmazása; — a hazai nyomtatványok értékes részéből másodpéldányok beszerzése, a sűrűn használt — pl. olvasótermi vagy tankönyvként használt — művekből 4—5 példány megvásárlása, az igen keresett folyóiratok több példányban való gyűjtése; 32. OSZK Irattár. 33/1919. sz. 33. Az ajándékozók között volt SZABÓ Ervin (a Városi Nyilvános Könyvtár) is: az OSZK kérésére 1918. április 13-án írásban közölte, hogy a vezetése alatt álló könyvtár az OSZK háborús gyűjteménye számára falragasz-duplumaiból egy-egy példányt mindig félre fog tenni. L. OSZK Irattár, 1946/1918. sz. 34. Itt már nem lehetett mentség sem a hungarika-gyűjtés elve, sem pedig az „ellenség" háborús politikájának „megismerése" vagy megismertetése az illetékes kormányhivatalokkal, illetve hivatalos személyiségekkel. Mégis igen nagy összegeket költött a könyvtár vezetősége 1918-ban a háborús kiadványok vásárlására: 3814 koronát, 6356 márkát, 8802 svájci frankot. 35. OSZK Irattár 147/1918. márc. 26. — Ezzel a világcéggel a könyvtár már több évtizede üzleti kapcsolatban állt. Német területről a müncheni J. SCHWEITZER Sortiment szállította a háborús kiadványokat. OSZK Irattár 156/1918. sz. 36. Ezeknek egy részét az OSZK 1918/19. évre szóló költségvetési javaslatának indoklásában fejtette ki (OSZK Irattár 27/1918. sz.). 214