AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

— az archiválás, az utókorra való hagyományozás szempontjából igen nagy jelentőségű kétpéldányos beszerzés megvalósítása; — a könyvtár zenei és térképalosztályának mennyiségi ós minőségi fejlesztése a ,,mai könyvtártudományi" szempontok szerint;

37 — a könyvkötések számának duplájára emelése; — az osztályozó rendszer megújítása, kartotékrendszerű katalógusok felállítása; — e, néha már az előző évek terveiben is felmerült tennivalók ötletszerű megoldásainak megszüntetése, a teljes céltudatosság és rendszeresség biztosítása a könyvtár tevékenységében ;

38 — a gyakran használt hírlapokból másodpéldányok beszerzése, a magyar szempontból fontos külföldi és horvát hírlapok előfizetése; — a tanulmányi utak

39 pénzügyi alapjainak biztosítása, hogy a könyvtárosok szerzeményezés céljából évről évre külföldre utazhassanak, pl. Konstantinápolyba, Prágába, Helsinkibe, Zágrábba stb. [!].

40 — jelentős összegeket kell fordítani minden évben az olvasótermek, raktárak és dolgozóhelyiségek átalakítására. Két alapvető elvet szükséges érvényesíteni: 1. a könyvtár és a hírlaptár anyaga egy helyen raktározódjék, 2. a kutató tudós és az olvasóközönség csak a kikölcsönzést és az olvasótermi jegykiadást végző tisztviselővel érintkezhessek; — a korszerű feladatok megvalósításához jelentékeny személyi fejlesztés szükséges (öt tisztviselői állás a nyomtatvány- és hírlaptárnál, egy a kötelespéldányoknál, egy a térképalosztálynál, egy a könyvrendelő alosztálynál) ; — a szolgai (altiszti) helyek fejlesztésére nagy szükség van (3 „szolgai" 37. A térképalosztály korszerű fejlesztése — mind tudományos, mind gyakorlati okokból — különösen érdekelte MELICH Jánost. 1918. április 27-én (OSZK Irattár 190/1918. sz.) egy, a Múzeum igazgatójához intézett terjedelmes iratában rámutatott arra, hogy a térképek gyűjtése egyidejű a könyvtár létesítésével. Utal a SZÉCHÉNYI Ferenc-féle bibliotékára, SZÉCHÉNYI alapvető térképgyűjteményére. Anyagi, beruházási ós személyi fejlesztést kér az önállóvá kialakítandó térképalosztály számára. 38. KŐHALMI Béla idézett, a Magyar Könyvszemlében megjelent tanulmányának egy jegyzetében (154. 1.) felhívta a figyelmet SEBESTYÉN Gyula egy felterjesztésére, amit 1919. május 24-ón intézett LUKÁCS György közoktatásügyi népbiztoshoz. SEBESTYÉN ekkor már a néprajzi osztályban dolgozott, de visszatért egy 1916-ban készült tervezetére (ez Irattárunk 1916-i anyagában nem lelhető fel), amiben — állítása szerint — foglalkoztak az OSZK munkatársai olyan kérdésekkel, mint a Nemzeti Múzeum palotájának átengedése a könyvtár céljaira, az „olvasott" könyvek duplumainak beszerzésével, olvasótermekkel, katalógusokkal, vidéki és nemzetközi kölcsönzőrendszerrel SEBESTYÉN e felterjesztésének kézirata az OSZK-é volt [1. Lit. 3 db (fol. 15). Magyar Nemzeti Múzeum kézirattári Növedéknapló 7. 1942.] ma a Párttörténeti Intézet őrzi. 39. 1917/18-ban csupán ZSINKA Ferenc könyvtári segédőr folytathatott hivatalos kiküldetésben kutatómunkát a konstantinápolyi tudományos intézetben. 40. Ez alapvető szemléletváltozás az eddigi német-osztrák centrikussággal szemben. Kétségtelenül a nyelvészprofesszor-könyvtáros MELICH igen haladó nézetű volt. 215