AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

helyek egyikét foglalta el a könyvtárügy, e terület fontosságát nem ismerték fel, és ezért anyagi támogatása is szűkös volt. A gyűjtőkörre vonatkozóan 1918 még kevésbé hozhatott változást, illetve bővítést mint a világháborút megelőző évek. A háború alatt a hadi kiadások minden anyagi erőt lekötöttek, az állami dotáció mindinkább csökkent, a pénz évről évre fokozódó elértéktelenedési folyamata pedig egyre nehezebb helyzetet idézett elő a gyarapításban. Emellett a háború kiterjedése, a hadi cselekmények okozta blokád az osztrák-német nyelvterülettől eltekintve a külföldi kapcsolatokat (könyv- és folyóiratrendelés, nemzetközi csere) mind jobban leszűkítette,

29 sőt megszüntette. így a külföldi hungarikumok begyűjtése is a szerény könyvtárosi álmok szférájába került. Egy „semleges kapu" a világ felé — Svájc — nyitva állt az OSZK gyarapítása számára. Ezt a lehetőséget, az anyagi helyzetéből következő szerény keretek között ki is használta, de sajnos — még a vesztett háború évében is — az ún. világháborús gyűjteménye számára.

30 A német példára

31 létrehozott különgyűjtemény 1914—15-ben szervezetileg a levéltári osztályhoz tartozott, majd 1916—20 között önálló osztályként működött, majd 1920-ban beolvadt a Nyomtatvány tárba. Bennünket ezúttal csak a gyűjtemény 1918. évi helyzete érdekel: beleértve a röplapokat és az újságkivágatokat is 12 656 db érkezett vásárlás útján e részlegbe, míg a többi tár — mint FEKEÜSTCZY Endréné megállapítja — együttvéve jutott 2547 könyvtári egységhez vásárlás révén. Az arány 1919-ben fordult meg a tárak javára, s még a Népköztársaság ideje 29. A Magyar Könyvszemlében (27. kötet, 1919. 56 — 66. 1.) közzétett 1918-i könyvtári jelentés adatai szerint 16 külföldi intézménytől kapott kiadványokat ajándékként vagy cserében az OSZK. Ezek többsége német vagy osztrák könyvtár, múzeum vagy levéltár. A semleges államok közül Svédország két nagy tudományos könyvtára szerepelt a gyarapítást segítők sorában: a stockholmi Királyi Könyvtár és az uppsalai Egyetemi Könyvtár. Említésre méltó, hogy három szarajevói intézettel is kapcsolatban állt az OSZK. Ami a könyvtár osztályainak 1918. évi gyarapodását illeti — beleértve a háborús gyűjtemény aprónyomtatványait és a hírlapszámokat is - 131 676 db volt (1916-ban 181 763, 1917-ben 186 423 db). Az ajándékozók — becsülve az OSZK-t — több értékkel gyarapították a könyvtár állományát. A Magyar Könyvszemle 1919. évfolyamában közzétett intézeti jelentés gondosan felsorolja az adományozó intézményeket és személyeket. Emeljük ki sorukból HOBVÁTH János, KODÁLY Zoltán és SZABÓ Ervin nevét, végül idézzük BÁNKI Donát műegyetemi ny. r. tanár október 30-án írt sorait (OSZK Irattár 317/1918. sz.): „külön keresztkötés alatt van szerencsém VaskapuVízmű tervezetem leírását könyvtáruknak szíves megőrzés végett beküldeni." 30. L. FEBENCZY Endréné i. tanulmányát, továbbá a 19. sz. jegyzetben idézett nemzeti múzeumi jelentés vonatkozó részét. Különben a Magyar Könyvszemle 1916-i évfolyamában — tehát még korszakunk előtti időben — FEJÉBPATAKY László írt a háborús irodalom gyűjtésének fontosságáról, a gyűjtés nemzeti könyvtári feladatairól. Itt jegyezzük meg, hogy a világháború kitörésétől kezdődően megindított gyűjtés nemcsak a könyvekre és folyóiratokra, hanem a hírlapokra, plakátokra és minden ilyen tárgyú aprónyomtatványra is vonatkozott. 31. FEJÉBPATAKY László igazgató és munkatársa, HOETJB József könyvtári segédőr Németország és Ausztria nagy gyűjteményeinek ide tartozó anyagát, annak elrendezését a helyszínen tanulmányozták — FEJÉBPATAKY idézett beszámolója a külföldi utak eredménye volt. 213