AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

Korlátozni kellett a telefonbeszélgetéseket is: FEJÉKPATAKY mb. igazgató arról értesítette az OSZK-t, hogy mivel a Magyar Nemzeti Múzeumnak ,,helyközi beszélgetésekre" nincs bérlete, az intézet valamennyi alkalmazottja a „helyközi beszélgetéseket" a Múzeum épületében működő postahivatal telefon állomása útján folytassa.

26 A már vesztett háború fizikai és lelki megpróbáltatásai természetesen nem használtak a munkafegyelemnek. Éppen ezért még 1918 márciusában FEJÉRPATAKY a következő, tőle szokatlan leirattal lepte meg az osztályigazgatókat s rajtuk keresztül a Nemzeti Könyvtár alkalmazottait:

27 „Személyes tapasztalatból, úgyszintén a könyvtári látogató közönség részéről érkezett panaszokból tudom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár tisztviselő és gyakornok urai és hölgyei közül néhányan a hivatalos órákat nem tartják be pontosan és a kiszabott időnél később érkeznek, vagy korábban távoznak hivatalukból. Tekintettel különösen arra, hogy a könyvtár nyilvános intézmény, mely 9 — 1 óráig, illetőleg du. 4 óráig áll a közönség rendelkezésére, felkérem Nagyságodat, szíveskedjék a könyvtár tisztviselő és gyakornok urait és hölgyeit szigorúan utasítani, hogy az amúgy is igen rövid időre szabott hivatalos órákat pontosan tartsák be, ellenkező esetben szigorúbb rendszabályok megtétele iránt a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz fogok előterjesztést tenni." A nagy egyetemes, minden tudomány dokumentumait gyűjtő nemzeti könyvtár eszméje, de főleg gyakorlata évszázadunk első negyedében már a múlté volt. KŐHALMI Béla jegyezte meg egy gondolatébresztő írásában,

28 hogy a világ azon nagy országainak nemzeti gyűjteményei, amelyek egyben a világ tudományosságának teljességét is beszerezték (British Museum, Bibliothéque Nationale, Library of Congress) elveiket nem adták ugyan fel, de a gyakorlatban már képtelenek voltak e követelménynek megfelelni, így a. gyűjtésüket korlátozni kellett vagy a megfelelő igényes válogatással, vagy közvetve: az egyes államok szakkönyvtárainak fokozatos, tervszerű életrehívásával. Mondanunk sem kell, hogy mindez hatványozottan érvényesült egy olyan országban mint Magyarország, amelynek politikai, gazdasági, művelődésbeli állapota nem kedvezett a tudományok és könyvtárak fejlesztésének. A hazai feudális rendszer elmaradott értékrendjében a legutolsó 26. Abban az időben (de még később is) a könyvtár mai bejárati oldalán, a földszinten, a mostani portásfülke bejárati ajtaja mögött postahivatal működött, ez részben könnyítette az adminisztráció munkáját, másrészt viszont fokozta a helyhiányt. — FEJÉRPATAKY László iratának száma és kelte: 297/1918. október 14. 27. OSZK Irattár 138/1918. március 15. sz. — Megjegyezzük, hogy 9 — 1 óráig a könyvtári munka tartott, az olvasóterem pedig 4 óráig volt nyitva. 28. KŐHALMI Béla: A három nagy könyvtár a Tanácsköztársaság alatt. = Magyar Könyvszemle. 75. évf. 1959. 2. sz. 150—157. 1. — Joggal utasítja vissza KŐHALMI GULYÁS Pálnak a húszas évek elején tett ama jogtalan gyanúsítgatásait (Kommunista könyvtárpolitika, 1921; A könyv sorsa Magyarországon, 1924), mintha a könyvtári megbízottak — DIENES ÓS KŐHALMI — korlátozták volna az OSZK-t a hungarikumok gyűjtésére. Történeti tény, hogy a magyar Nemzeti Könyvtár anyagi és egyéb gondjai miatt a hazai kötelespéldányok és a külföldi hungarikumok (korlátozott) gyűjtése mellett csak a legfontosabbnak vélt külföldi kiadványokat volt képes megrendelni. 212