AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918

1887-ben az egyetemi építkezések miatt a régi otthonából kiszorult tudományegyetemi és műegyetemi olvasókörnek 1200,— Ft külön államsegélyt biztosítottak helyiségbérlet céljára, majd egy évtized múltán 300 Ft-tal megnövelték az összeget házbéremelésre hivatkozva.

35 Az Országos Széchényi Könyvtár jogelődjének, melyet egykorúan a „Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának", illetve a „Széchényi Országos Könyvtárnak" neveztek (a továbbiakban ez utóbbi megnevezéssel élünk) már 1895-ben is panaszosan emlegetett zsúfoltságai} 1913-ban azzal igyekeztek segíteni, hogy a „hírlaposztály" számára, amely „a fejlődésnek arra a fokára jutott, hogy kezelése és rendbentartása a szükséges helyiség hiánya miatt lehetetlenné vált", a Szentkirályi u. 7. számú épületben helyiséget béreltek. Ez évi 3000,— korona többletkiadást jelentett, amihez öt éven át „rendkívüli kiadásként" további 3—3000 koronát csatoltak a szükséges berendezés biztosítására.

36 1917-ben „a nyomasztó helyszűke elkerülhetetlenné" tette az addig múzeumi célokra fenntartott, de igénybe nem vett helyiségek átengedését könyvtári célokra, hogy „a Széchényi Országos Könyvtár a mai szűkös olvasóterme helyett megfelelőbb olvasóteremhez jusson, s hogy a gyűjtemények részére is újabb férőhely nyeressék". A szükséges munkálatok, ill. a felszerelés céljára első részletként a VKM 100 000 K-t irányzott elő, úgy azonban, hogy ebből 30 500 K-t magának a könyvtárnak kelljen kigazdálkodnia a már korábban vásárlásokra, illetve felszerelésre biztosított összegekből.

37 Gyakorlatilag sem térnyerést, sem jövedelemnövekedést nem hozott a Magyar Tudományos Akadémia könyvtára számára az állami támogatás évi 4000,— Ft-tal való emelése 1889-ben. Egyszerűen az történt, hogy az MTA épületének házbéradó-mentessége megszűnt, s a fizetendő adó összegével aránvos mértékben emelték az intézmény, ill. könyvtára külön dotációját.

38 Míg az építkezések, térbővítő intézkedések anyagi fedezetének biztosítása jobbára csak a könyvtárak mennyiségileg mérhető fejlődésének tanúságtevője, néhány esetben arra is van példa, hogy olyan felszerelési tárgyak kerülnek említésre a költségvetésben, illetve az előterjesztés miniszteri indokolásában, amelyek valamit a belső fejlődésből is sejtetni engednek. A Széchényi Országos Könyvtár számára 1871-ben biztosított 2000,— Ft-os többletről megtudjuk, hogy azt a befejezéséhez közeledő rendezés kapcsán szükségessé vált új szekrények beszerzésére szánták.

39 1884-ben a szervezés alatt álló „hírlapi könyvtár" támogatására, többek között a szükséges „bútorzat" beszerzésére kért „első részletül" 2000,— Ft-ot a VKM, ami 1887-ig 35. VKM. ind. 1887, 1896. A helyhiány „égetővé válására" a századfordulón és azt követően ld. FEBENCZYNÉ WENDELIN Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története 1802 — 1911. = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1963-1964. Bp. 1966. 222., 228. 1. 36. VKM. ind. 1895, 1913. A Hírlaptár bérelt helyiségeinek berendezésére előirányzott összeget nem merítették ki teljes egészében. Vö. VKM. ind. 1917/1918. 37. Ák. 1917/1918. — VKM. ind. 1917/1918. A háború okozta munkaerőhiány miatt a VKM. az előirányzott százezer korona felhasználására kétéves haladékot kért az 1915. XII. törvénycikkre hivatkozva. 38. VKM. ind. 1889. 39. VKM. ind. 1871. 132