AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918

„ideiglenes átalányként" került beiktatásra a támogatás tételei közé.

40 1895ben a könyvtár „bútorzására és egyéb átalakításokra" kért, összesen 5251 Ft-nyi támogatási töbletet az előterjesztés nagyon érdekesen indokolta. Részben a helyszűke miatt volt szükség bizonyos változtatásokra, ami „a dolog természeténél fogva évről évre rendkívül nagy mértékben szaporodó . . . hírlap könyvtárnál érezhető leginkább". Emellett azon is változtatni kívántak, ,,hogy a tisztviselők szétszórva, majd minden teremben voltak elhelyezve, s az olvasó termek is egymástól távol levén, egyrészt a tisztviselők hivatali működése könnyen áttekinthető nem volt, másrészt pedig a közönség is kénytelen volt a könyvtár gyűjteményhelyiségein végig járni".

41 A könyvtári beruházásokra szánt kisebb-nagyobb tételek közül kiemeljük, hogy amíg 1909-ben a kassai jogakadémia, 1912-ben pedig a Nemzeti Múzeum — igaz, a feltehetően korlátozott állománnyal bíró állattári szakkönyvtár számára — könyvszekrényeket szerzett be, addig az Iparművészeti Múzeum 1913-ban azzal kért támogatást „a dr. Erdélyi Pál féle" tűzálló könyvtári vasállványok megrendeléséhez, hogy azok „ma már mindenütt használatban vannak", s nélkülük a könyvtár gyűjteményeinek kellő elhelyezése „lehetetlenné válik".

42 A könyvtárépítésre, bővítésre és a belső berendezésre szolgáló támogatás iránti igények növekedése szorosan összefüggött a könyvtári állomány gyarapodásával, ami — egyéb intézkedések mellett — maga sem nélkülözhette a költségvetés révén érvényesülő állami segítséget. III. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉS, ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS A költségvetés a „dolo'gi kiadások" keretében a támogatott könyvtárak általános fejlesztését, mindenekelőtt állományuk gyarapítását mozdította elő. A „rendes" évi kiadások lassan emelkedő tételein kívül, külön indoklással kaptak „rendkívüli" támogatást az egyes könyvtárak hiányok pótlására, alkalminak, illetve közérdekűnek ítélt vásárlásokra. Szétfeszítené dolgozatunk kereteit, ha ezeket valamennyi a VKM által támogatott könyvtár esetében részleteznénk. Csak vezető tudományos könyvtáraink ilyen természetű támogatását vizsgáljuk tehát viszonylag behatóan, míg a többiek esetében meg kell elégednünk a fejlesztés és azon belül az állománygyarapítás általános jellemzésével. 40. VKM. ind. 1885. Vö. uo. 1886—1889. Vö. GOEIUPP Alisz: A Magyar Nemzeti Múzeum hírlaposztálya fennállásának első félévszázadában 1884—1934. Bp. 1934. — DEZSÉNYI Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptára. (Fennállásának hetvenötödik évfordulója elé.) = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Bp. 1958. 87. 1. és kk. 41. VKM. ind. 1895. 42. VKM. ind. 1909, 1911-1914. 133