AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918
mány elhelyezésére. 28 1893-ban 200 ezer Ft-os államkölcsön felvételére került sor a jogi kar és a könyvtár rendelkezésére bocsátandó új épület költségeire. Az új épületbe 1895-ben költözött át a könyvtár. Belső berendezésére 1894—1896-ban további 25 ezer Ft-ot fordítottak. 29 Még egy évtized sem telt azonban el, s már azt olvashatjuk a miniszteri előterjesztésben, hogy a kolozsvári egyetemi könyvtár ,,még mindig nélkülözi az önálló, czéljának megfelelő elhelyezést". „Nagybecsű és gazdag anyagával 30 . . . egészen más czélokra épített helyiségekben szorong. Oly helyiségekben, melyek e nagy tömegű könyvtár befogadására még raktári elhelyezés mellett is most már elégtelenek és a melyeknek óriási megterhelése az épület biztonságának veszélyeztetése nélkül tovább fenn nem tartható, . . . sőt részben lehetetlenné is teszi a könyvtár szakszerű rendezését megfelelő kihasználását". Hiszen ,,az egészen más czélokra rendelt olvasó teremben csak 48 olvasóra van ülőhely, a tanároknak és kutatóknak külön dolgozó helyiségek, sem pedig a személyzetnek alkalmas hivatalos helyiségeik nincsenek. A külön, modern és a tudomány mai állásának megfelelő könyvtári épület felépítése tehát minden tekintetben elhalaszthatatlanul sürgős." 31 A következő évben a könyvtárhelyiségek „tűz- és közveszélyes" voltára hivatkozva,,a legnagyobb mértékben sürgősnek és elodázhatatlannak" nyilvánított könyvtár építése 1905-ben meg is kezdődött, 1 400 000 korona előirányzattal. 32 1908ban azonban — a könyvtár további fejlesztéséhez szükséges szomszédos telkek vételárát és a belső berendezéssel járó kiadásokat is beszámítva — az államkölcsönből fedezett összköltséget már 2 100 000 koronában állapították meg. Ebből a keretből fedezni is tudták a budapesti Egyetemi Könyvtár építése mellett a korszak legnagyobb, témánkba vágó beruházásának, az 1910-ben befejeződött kolozsvári könyvtárépítésnek és felszerelésének a költségeit. 33 Csak megemlítve, hogy a vizsgált korszakban számos közművelődési és felsőoktatási intézmény (pl. az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, a budapesti Képzőművészeti Akadémia, a pozsonyi Városi Múzeum és Könyvtár, az Ogyallai Csillagvizsgáló, stb. 34 ) építése, illetve bővítése során jutottak új otthonhoz a kereteik közt működő könyvtárak, térünk át a VKM által támogatott tudományos és vezető szakkönyvtárak helyiséghiánya áthidalásának, belső felszereltsége kiegészítésének, illetve korszerűsítésének kérdéskörére. 28. VKM. ind. 1893. 29. Ák. 1893-1896. - VKM. ind. 1893-1896. 30. A következő évi miniszteri indoklás külön is emlékeztette a törvényhozókat, hogy az új épületre ,,a kolozsvári tudományegyetem és az erdélyi múzeumegylet egyesített könyvtára" anyagának megóvása és használhatóságának biztosítása végett van szükség. VKM. ind. 1904. 31. VKM. ind. 1903. 32. Ák. 1904-1905. - VKM. ind. 1904-1905. 33. Ák. 1908-1911. — VKM. ind. 1908-1911. 1908-ban SZABÓ Ervin megállapítva, hogy „nincs Magyarországon egyetlen technikailag tökéletesen berendezett közkönyvtár", reményét fejezte ki, hogy „talán a kolozsvári egyetemé lesz olyan". SZABÓ Ervin: Magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye 1900 — 1918. (Összegvűjt. TISZAY Andor.) Bp. 1959. 71. 1. 34. VKM. ind. 1897, 1899, 1903, 1905, 1912, 1914/1915. 9* 131
