AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918

temi könyvtárban, mint közkönyvtáraink legegyetemesbikében . . . mindazon szakokban, melyek az egyetemen . . . képviselve vannak, meg kell lenni" mindazon munkáknak, amalyek „a tudomány haladásait s mindenkori jelen állását . . . teljesen felölelik s felmutatják", különös figyelemmel mégis a teológiára és az orvostudományra, mivel azokra ,,a másik két nagy könyvtár csak igen mellékes tekintetet fordíthat".

12 Mindezek előrebocsátása után amellett foglalt állást SZÁSZ Károly, „hogy a három könyvtár vezetésébe különösen pedig további gyarapításába oly tervszerű egységet hozzunk be, s köztük oly kapcsolatot létesítsünk, mely . . . egyediségük megőrzése, sőt teljesebb kifejtése mellett . . . e hármat egyenkint s együtt oda emelje, hogy tökéletesen pótolják egy országos egytemes könyvtár hiányát, . . . együtt képezzenek . . . egy országos egyetemes könyvtárt".

13 Majd részletezte elgondolásának témánk szempontjából közvetlenül is fontos szervezeti követelményeit. Azt javasolta, hogy a három könyvtár igazgatója s ,,egy országos könyvtári főigazgató, ... ki mint ilyen, országos könyvtárügyünk élére állíttatnék" képezzen egy közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek alárendelt „collegiumot". Ennek a feladata lenne ,,az összes könyvtárügyet, jelesen a három közkönyvtárt közösen érdeklő dolgokban . . . általános reformokra vagy különös szükségekre

14 vonatkozó előterjesztéseket tenni a miniszternek", illetve gondoskodni az állomány számbavételéről, feltárásáról („lajstromozás által"), az egyes könyvtárak profiljának szabatosabb kialakításáról, a duplumok, sőt — értelemszerűen — a szakirányba nem vágó könyvanyag cseréjéről. Az átszervezés legfontosabb tényezői közé sorolta az állami támogatás felosztásának és felhasználásának addig hiányzó szabályozását: ,,az államköltségvetésben évenkint lesz megállapítandó bizonyos összeg, mely a három könyvtár gyarapítására összesen az állam által adatik; ez összegnek a három könyvtár közötti felosztási aránya vagy évenkint, vagy hosszabb időre a közoktatási miniszter által állapítattatik meg, ki erre nézve a könyvtári főigazgatót meghallgatja". Majd a részletekbe bocsátkozva azt javasolta, hogy a „segélyösszegeknek" kisebb részével, „utólagos számadás kötelezettsége mellett" az egyes könyvtárak igazgatói rendelkezzenek, nehogy kénytelenek legyenek elmulasztani halaszthatatlan vásárlásokat. A „segélyösszegek" nagyobb részének hovafordítása azonban essék kollégiumi döntés alá, minthogy a kívánatos profilírozás ellenére a könyvtáraknak „számos érintkezési pontjaik" maradnak, „s kár volna egy-egy nagyobb és költségesebb, nem is mindenütt múlhatatlanul szükséges munkát több példányban szerezni meg, mást pedig, eszközök elégtelensége miatt, egyszer sem".

15 12. Uo. 10., 15., 22. 1. 13. Uo. 29. 1. 14. Itt: rendkívüli szükségletekre. 15. SZÁSZ Károly i. m. 29 — 32. 1. Ha SZÁSZ Károly javaslata a maga teljességében nem is valósult meg, 1884-ben a Hírlapkönyvtár megalapítását a három nagy könyvtár igazgatója egy, az MTA főtitkára és SZÁSZ Károly részvételével tartott ankéton határozta el. Vo. SZINNYEI József: A hírlap-könyvtár. = A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára. 1802—1902. Alapításának századik évfordulójakor ismertetik a könyvtár tisztségviselői. Bp. 1902. Vö. KEMÉNY G. Gábor: A régi ,,Hírlapkönyvtár"-tól a legnagyobb magyar sajtógyüjteményig. = Honismeret. 1977. 6. sz. 75 — 76. 1. 127