AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918

4 879 321 Ft-ot igényelt.

6 A növekedést indokolta — folytatta az előterjesztés, hogy „oroszlány része a közoktatás és közművelődési rovatokra, vagyis . . . oly költségekre esik, melyek a nemzet szellemi tehetségének jelenben s jövőben kifejezésére s fokozására szolgálnak". Mindez ,,világos jele annak, hogy a kormány a közművelés és közművelődés terén az új kor fokozatosabb igényeinek megfelelni, a létező intézeteket gyarapítani, újakat létesíteni, ... a hiányokon lehetőleg segíteni iparkodott". Ugyanakkor elismerte, hogy „hazánkban . . . nemcsak a már létezett intézeteknek a kor kívánalmaihoz képest bővítéséről s tökéletesítéséről, hanem azok gyökeres átalakításáról, újak szervezéséről s a százados hiányok gyors helyrehozásáról lévén szó, a szükségletnek sokkal nagyobb arányban kellene növekednie". Majd — mindenekelőtt az oktatási intézmények munkaerő utánpótlási nehézségeire utalva — megállapította, hogy a nagyarányú növekedés ellenére ,,a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetési előirányzata más ministeriumok költségelőirányzatához s a művelődési intézmények terén minden irányban érzett reformok nagyságához képest, valamint más nemzetek hasonló költekezéséhez viszonyítva szerénynek mondható". A már TRBFORT Ágoston vezetése alá került VKM áttekintést nyújtva az EÖTVÖS József minisztersége idején megalapozott művelődéspolitika pénzügyi vonatkozásain, maga is elismerte tehát anyagi eszközeinek korlátozottságát mind a hazai költségvetés egészéhez, mind a külföldhöz viszonyítva. Joggal állapította meg ugyanakkor a költségvetési összeg és a költségvetési hányad emelkedésének tényét, de azt is, hogy az örökölt elmaradottság felszámolása (s tegyük azt is hozzá: a feudális járadék vesztésével fokozatosan elapadó vagy legalábbis csökkenő főúri és egyházi támogatás pótlása) az addigi erőfeszítések fokozását kívánta.

7 1873-ban véget ért az évtized elején tetőző kapitalista konjunktúra, gazdasági válság, majd pangás következett. így az önkényuralomtól adósságokat átvállaló, szinte a kezdet-kezdetétől költségvetési hiánnyal küzdő államháztartás egyensúlya érdekében évről évre keserves egyeztetésre került sor a pénzügyi tárgyalásokon, a fejlődés követelményeinek nevében jelentkező igények megfogalmazói és a lehetőségek korlátaira hivatkozó takarékosság szükségességének hirdetői között. Ez a kettősség érvényesült a könyvtárügy támogatásában is azzal tetézve, hogy a VKM-nek mondhatni korszakosán kialakulatlan maradt a könyvtárügyi koncepciója. Alig egy héttel annak az EÖTVÖS Józsefnek a halála előtt, aki rendelkezett kellő ítélőképességgel, megfelelő tekintéllyel a művelődéspolitika fórumain és tényleges befolyással a közéletben ahhoz, hogy egy ilyen koncepció megformálását, majd gyakorlati érvényesítését biztosítsa, fontos könyvtárügyi határozatot hozott a képviselőház. 1871. január 25-én, a költségvetési vita során SZÉLL Kálmán, a pénzügyi bizottság 6. Itt jegyezzük meg, hogy előadásunkban — a lehetőségeknek megfelelően — mindig jelezzük, mikor van szó költségvetési előirányzatról, mikor ténylegesen megszavazott összegről. A kettő között az eltérés egyébként témakörünket illetően nem haladja meg a csak ezrelékekben kifejezhető, gyakorlatilag elhanyagolható mennyiséget. 7. Az indoklást ld. Előterjesztés a Vallás- és közoktatási magy. kir. ministerium 1873-ik évi költségvetéséhez. [A továbbiakban: VKM. ind.] Buda, 1872. 125