AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Rötzsch, Helmut: Die Deutsche Bücherei in Leipzig. Entwicklung und Aufgabenstellung des Gesamtarchivs des deutschsprachigen Schrifttums - Die Deutsche Bücherei in Leipzig. A teljes német irodalom archiválására hivatott gyűjtemény fejlődése és feladatai

kai a könyvtári munka terén. Csak ezen a szakterületen az elmúlt húsz esztendő során az NDK részvételével 40 nemzetközi tanácskozást rendeztek a szocialista országok. Emellett nagyon lényeges az alapvető könyvtári és bibliográfiai kérdésekre vonatkozó tudományos munkák közös előkészítése és kiadása. Joggal beszélhetünk arról, hogy a szocialista országok könyvtárai között a tudományos együttműködés új perspektívákat nyit a szocialista könyvtártudomány, bibliográfia és tájékoztatástudomány integrációja számára. Ennek az egyre szorosabb együttműködésnek az Országos Széchényi Könyvtár is egyik fontos részese, ezért Prof. RÖTZSCH röviden meg akarja ismertetni cikkében a magyar kollégákat a Deutsche Bücherei munkájával, fejlődésével, amely — mint a német nyelvű könyvek gyűjteménye — 1912 óta működik, és lényegében az NDK nemzeti könyvtári funkcióinak jelentős részét is magára vállalta. Éppen a fent említett együttműködésnek köszönhető, hogy az OSZK dolgozói közül jó néhányan már a személycsere során közvetlenül, a helyszínen is megismerkedhettek a Deutsche Bücherei munkájával. Az NDK könyvtári életét jelenleg az 1968-ban hozott minisztertanácsi rendelet fogalmazza meg, amelyhez azóta tíz kiegészítő utasítás is kapcsolódott. A rendelet természetesen körvonalazza a Deutsche Bücherei funkcióját is, a Deutsche Bücherei 1964-ben lefektetett, és azóta is érvényben levő Alapszabálya szerint. Mint a német nyelvű könyvek múzeuma, a Deutsche Bücherei egyszerre tölti be a nemzeti könyvtár alapvető feladatát, amint azokat az 1958. évi bécsi UNESCO-ülésen az összes európai nemzeti könyvtár számára lefektették és szabályozták. Egyben bibliográfiai tájékoztató központ is, nyilvános, ún. prézens könyvtár a tudomány, kultúra szolgálatában. Különböző könyvtári szakterületeken az NDK-t nemzetközi téren ez a könyvtár képviseli. 1912. október 3-án alapult, egy olyan határozat eredményeként, amely az egykori Szászország, Lipcse városa és a lipcsei Börsenverein der Deutschen Buchhändler között jött létre. Céljuk az volt, hogy ezzel az új alapítással Németország számára „lehetőleg hiánytalan nemzeti könyvtárat" hozzanak létre. Hogy erre miért ilyen későn került sor, arra a több kisebb államból álló Németország léte adja meg a magyarázatot, a viszonylag későn létrejövő egységes Németország. Ezt a gyűjteményt nemzeti könyvtárrá akarták formálni, hogy majd ebből az egész világ német nyelvű irodalmának központi gyűjtőhelye legyen. Ezzel a megfogalmazással egy olyan régebbi gondolathoz nyúltak vissza, amelyet először 1848-ban a polgári demokratikus forradalommal kapcsolatban fogalmaztak meg, Hannoverben. Az egyik ottani könyvkiadó és kereskedő kezdeményezése volt az ún. Reichsbibliothek, amely az egyes kiadók önkéntes példány beszolgáltatására számított, és rövid idő alatt sikerült is egy 4600 kötetes gyűjteményt felállítani. Ezt a kezdeményezést azonban a forradalom leverése és a Német Nemzetgyűlés feloszlatása megakasztotta. Ennek eszmei folytatója a Deutsche Bücherei, és ezt az eszmei folyamatosságot szimbolizálja, hogy a Reichsbibliothek gyűjteményét ma is — mint különgyűjteményt — a könyvtár őrzi. Az immár több mint 65 éve fennálló könyvtár létjogosultságát nemegyszer megkérdőjelezték, működése többször a kor politikai és gazdasági nehézségeivel találta szemben magát. Szerencsés körülmény volt, hogy harminc éven át (1924—1954 között) ugyanaz a főigazgató, Dr. H. UHLENDAHL állt az intézmény élén, ő volt az, aki a példaszerű szervezetet, munkafolyamatokat kialakította és a rendszeres bibliográfiai munkásságot megindította. A jelen taulmány írója, Prof. RÖTZSCH, aki 1950 óta dolgozik a könyvtárban, 1961 óta van megbízva főigazgatói teendőkkel. A második világháború után 1,5 millió könyvből állt az állomány. Még néhány számadat: 1949-ben 156 dolgozója volt a könyvtárnak, 1977-ben 500. A Német Szocialista Egységpárt 1976. évi IX. Kongresszusán bejelentett színvonalemelést a könyvtári munka terén a munkafolyamatok intenzívebbé tételével és elmélyültebb elemzőmunkával, további ésszerűsítésekkel érik el. Nagyon előnyös helyzetben van e téren a Deutsche Bücherei, tudniillik lehetősége van terjeszkedésre, nem nyomasztja a szinte minden könyvtárra jellemző raktári helyhiány. így a zsúfoltság sem válik a jól szervezett munka kerékkötőjévé. Az első kiegészítő raktárépületet 1959 —1963 között emelték, és 1977-ben megkezdődött egy újabb torony raktár építése. Ezt zárt folyosórendszer fogja összekötni a főépülettel, és újabb ötmillió könyv elhelyezésére lesz alkalmas. 121