AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

II. A könyvtárügy történetéből - Rötzsch, Helmut: Die Deutsche Bücherei in Leipzig. Entwicklung und Aufgabenstellung des Gesamtarchivs des deutschsprachigen Schrifttums - Die Deutsche Bücherei in Leipzig. A teljes német irodalom archiválására hivatott gyűjtemény fejlődése és feladatai

A könyvtár gyűjtőkörébe tartozik az 1913 —1945 között Németországban, és az 1945 óta az NDK, NSZK és Nyugat-Berlin területén megjelent valamennyi könyv, valamint az 1913 óta bármely országban megjelent német nyelvű dokumentum. 1941ben gyűjtőkörük kibővült a külföldön megjelenő, eredetileg német nyelvű könyvek idegen nyelvű fordításainak beszerzésével. Az NDK-ra érvényes kötelespéldányrendelet 1960-ban kelt, a német nyelvterület többi országából is ingyenesen kapják a kötelespéldányokat. A feldolgozó munkának kétféle útja van a dokumentum jellege szerint: az egyik könyvtári „futószalag" a könyvek, folyóiratok feldolgozására szolgál, a másik az aprónyomtatványok, prospektusok, műsorfüzetek kategóriáját öleli fel. Mostanában a dokumentumok nagy mennyisége miatt szükségessé vált az utóbbi munkafolyamat ésszerűsítése. A német nyelvterületről érkező kötelespéldányok jelentik természetesen a legjelentősebb gyarapodást, de nagyon jelentősek a nemzetközi cserekapcsolatok is, amelyek közül az OSZK Nemzetközi Csereszolgálatával való együttműködés különösen eredményes. Elsősorban a nemzeti könyvtárakkal vannak kapcsolatban, csak kisebb arányban más könyvtárakkal. Talán kevésbé ismert tény, de itt, a nemzetközi kapcsolatok közt említendő, hogy a Deutsche Bücherei már hosszú évek óta az ENSZ és az UNESCO angol nyelvű kiadványainak is őrzője. Csak válogatva lehet felsorolni azt a számtalan bibliográfiát és más könyvtári kérdésekkel foglalkozó kiadványt, amely a Deutsche Bücherei kiadásában évente, havonta, hetente megjelenik. Elég, ha a már gépesített feldolgozással készülő Deutsche Nationalbibliographie A, B és C sorozatának heti és kétheti vaskos füzeteire gondolunk, vagy az évente megjelenő évkönyvre, az újévi ajándéknak szánt, szép kiállítású Neujahr sgabe-kra, gondolunk, amelyek húsz év óta rendszeresen minden újév alkalmából megjelennek, vagy ha a most annyira aktuális BAK-ot említjük, az új betűrendes katalogizálási szabályzatot, amelyet kötelezővé tettek az NDK könyvtáraiban, és amelynek kidolgozásában a Deutsche Bücherei-é és a Staatsbibliothek-é volt az oroszlánrész. Egy másik hatalmas kiadványsorozat a Deutsches Bücherverzeichnis (amelynek legutóbb, 1976-ban az 1961 — 1965-ös éveket felölelő kötetei jelentek meg) és tulajdonképpen a könyvtár teljes állományát tükröző betűrendes katalógusnak is felfogható. A betűrendes katalógus mellett még két fő katalógus tárja fel a Deutsche Bücherei teljes anyagát: a szakkatalógus és a kiadók és intézmények katalógusa. Az új katalogizálási szabályzat bevezetésekor, az új cédulaformátum miatt, a Deutsche Bücherei is szembetalálta magát azzal a nehézséggel, hogy régi, 1913-ban megkezdett, és azóta folyamatosan épített katalógusát (a szak- és betűrendest egyaránt) le kellett zárnia, és jelenleg a néhány éve megjelent könyveket már az új szabályzat szerinti katalógusban Leli keresnie az olvasónak. A tájékoztató munka természetesen főleg a fenti katalógusok segítségével történik. 1977-ben 28000-nél valamivel több beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, akik összesen 580 000 könyvet olvastak. Érdekes, és egyedülálló a Deutsche Bücherei szervezetén belül működő, de már 1884 óta fennálló Deutsches Buch- und Schriftmuseum, amely joggal vívott ki magának nemzetközi elismerést. A könyvtárnak ez a része tartalmazza a legrégebbi könyvállományt, itt ugyanis idő- vagy földrajzi határokra való tekintet nélkül gyűjtik mindazt, ami a könyvtörténet, írás, könyvkötés, papírtörténet szempontjából értékes és maradandó. 1964-ben a Deutsches Papiermuseum is a Deutsche Bücherei birtokába jutott, majd szükségessé vált, hogy — a Deutsche Bücherei igényeit, és saját munkájukat a gyakorlatban segítendő — restauráló laboratóriumot létesítsenek. A Könyvmúzeum munkatársai aktív közreműködői, sőt nemegyszer rendezői és állandó zsűritagjai a nemzetközi „szép könyv" versenyeknek. Különleges szempontok szerint tárják fel anyagukat a Deutsche Bücherei Sammlung der Exil-Literatur 1933—1945 és Sozialistica. különgyűjteményei. Prof. Rötzsch, visszatekintve a Deutsche Bücherei elmúlt 65 esztendejére, összefoglalja és értékeli a kollektíva munkáját. A munkatársak szinte nap mint nap új, sokszor megoldhatatlannak látszó feladatokkal kerülnek szembe a megnövekedett információanyag, a technikai fejlődés és a nemzetközi együttműködés sürgető igényei miatt. A Deutsche Bücherei munkatársai minden lehetőséget kihasználva igyekeznek megfelelni a társalalom igényeinek a szocialista humanizmus értelmében. 122