AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: Ady Isten-élménye

ken társai lehettek; a magános ADY-éjszakákról csak versek tanúskodnak: A Sírni, sírni, sírni vagy az özvegy legények tánca. Egyik, akár a másik a legnehezebben értelmezhető, de nem reménytelen az értelmezésük, s főként, innen juthatok ADY Isten-élményéhez. Már a cím is rejtelem: özvegy legények. Volnának ilyenek ? Mert vagy özvegyek, s akkor nem legények, ha pedig legények, miben özvegyültek? Nem tényvalót jelent a szintagma, jelentése képtelenség. ADY úgynevezett szimbólumvilágába jutottunk, de ezt is csak könnyebbségünkért mondom. Mert semmi szimbolikus a kifejezésben! Özvegy legények nincsenek a tapasztalati életkörön, de miért ne jelenthetne az érzéki valamit, ami nem a közvetlen tapasztalat körén mutatkozik ? Hiszen az sem kevésbé rejtelmes, hogy ADY Szent GYÖRGYöt emlegeti. A koraközépkor szentje, a Sárkányölő, aki maga se tudja, miért állott az új vallás mellé, de megöli az ősvallás istenét, a Sárkányt. ,,Szent György nap éjén sipítok, nyugtalanok a denevérek", ezek a sárkányutódok, vagyis van abban logika, ha ADY özvegy legények, sárkányölő Szent GYÖRGY nap és sipító denevérek éjszakáját szenvedi. Ezt a fantasztikus dimenziót összetartó renddé egészíti ki „Kiméra asszony serege", amely ,,buta valót öldös, ahol jár". Ám kicsoda Kiméra? Szörnyeteg az ógörög mitológiában. Belerophon győzte le a kígyótestűt. Későbbi szóhasználatban agyrémet, kényszerképzetet is jelent a kiméra. Rögeszmék sokasága Kiméra asszony serege. A Jehan Rictus strófáiból egyik szakasza is ezt tanúsítja: Él minden szívben egy bolond Kiméra, Van mindenkinek álom-szeretője: Ráleltem én is már a magaméra. Enyém. Ne fájjon a más feje tőle. Kiméra asszony ADYnál: agyrém, rögeszme, álom-szerető, nem a tapasztalat által igazolt érzéklet, élmény, hanem a bensőben képződött hiánykompenzáció. Az özvegy legények tánca Kimérát a buta valóval szemben vonultatja föl; ami a valót butává minősíti, a szétesettség, a diszkontinuitás, s a közbül-közbül tátongó hiány, ez a kettősség, mely ADY bensője, ahogy A nincsen himnusza racionálisan, formális logikai egyszerűséggel kifejezi: A Van csak egy rossz álom S a valóság a volna. Nincsen semmi, ami van, Egy való van: a Nincsen. ADY özvegy legényei a Nincsen dimenzióját népesítik be. „Dohos várak ótermeiben" ropják a táncot, kimérás lelke szakadékos barlangjában. A vár fehér asszonya a tanúnk, ADY lelke: „A lelkem ódon, babonás vár..." Abban a várban egy fehér asszony bolyong, az is Kiméra, kényszerképzet, rögeszme a „buta való" érdekéből tekintve, s LÉDA a gyalogabb képzeletnek, de LÉDAként is Kiméra. S ha már ennek serege van, akkor ADYnak meg lehetnek özvegy legényei, amazoknak — a feminin képzet-minőségeknek — masculin kiegészítői, hogy a pólusok páros-ellentétes léte meglegyen. 500 %