AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

sőséges nemzetiségi törekvések hatalmi megfékezésében látta.

102 A Magyarországgal kapcsolatos angliai sajtókampányt összegező és a Hungary ezzel kapcsolatos szerepét mintegy lezáró, 1910. szeptemberi cikk tartalmaz még néhány figyelemre méltó megállapítást: a külföldi sajtó a magyar technikai, kulturális és sporteredmények kapcsán mindig „ausztriai" eredményekről beszél, míg a magyarországi katasztrófáknál, pl. az ökörmezői tűzvésznél, a barbár magyar viszonyokat hibáztatja. A fölhánytorgatott választási visszaélések 3/4-e alaptalan, de sajnos, az addig is ellenséges osztrák, német, francia, belga, svájci ós olasz sajtó, valamint a Times mellé az addig semleges vagy barátságos angol sajtó is fölsorakozott, újabban a Standard, a Daily Mail, a Morning Post és a Daily Telegraph is tele van ,,a mi barbár magatartásunkat és nemzetiségeink kegyetlen elnyomását" ecsetelő cikkekkel.

103 A HANYATLÁS ÉVEI A koalíció bukása, a KHUEN-HÉDERVÁRY kormány megalakulása, majd a TISZA István megszervezte Nemzeti Munkapárt választási győzelme után a Hungary a nemzetiségi kérdésben TISZA álláspontját fogadta el, aki a király és a nemzet egyesítése után a magyar nemzet és a nemzetiségek harmóniájának megteremtését hirdette meg a Képviselőházban.

104 Egészében véve azonban 1910-től a politikai témák ismét a háttérbe szorultak a Hungarynál. A koalíció fölbomlásával megcsappantak a látványos angol—magyar érintkezések, alábbhagyott az angol sajtó kritikája is, s a Hungary oldalait ismét a magyar és az angol felsőbb osztályok eseményei és képei (arisztokrata esküvők, vadászatok, V. GYÖRGY koronázása), a magyar városokat, várakat, a minisztériumok tevékenységét bemutató képes cikkek, a közéleti és tudományos nagyságokat (BERZEVICZY, HIERONYMI, WLASSICH, GOLDZIHER, MUNKÁCSI Bernát, ZICHY Ferdinánd, GIESSWEIN Sándor, RÁKOSI Jenő, SZŐGYÉNY-MARICH László, UGRÓN Gábor, CSERNOCH János) köszöntő, illetve elparentáló írások és fényképek töltötték meg. Feltűnő, hogy a gazdagodó irodalmi és művészeti híranyagból mennyire kívülrekedtek az újító, a politikai radikalizmussal rokonságot tartó irányzatok, személyek. Kivételképp csak a női emancipációs, választójogi mozgalom iránt tanúsított szimpátiát a Hungary, valamint CSÉCSY Imre Új Magyar Szemléje iránt, amelyet azzal a kéréssel üdvözölt, hogy a jövőben inkább a magyar kultúrára fordítsa figyelmét. Továbbra is figyelemmel kísérte a Hungary a külföldön angolul megjelent magyar tárgyú történelmi vagy irodalmi munkákat, így ismertette HENGELMÜLLER László Rákóczi-könyvét,

105 a VÁLLYI Nóra— STUART Dorothy válogatásában megjelent magyar versantológiát,

106 PIVÁNY Jenő tanulmányát az amerikai polgárháború magyar résztvevőiről,

107 az ÜNWiN-cég kiadásában megjelent illusztrált magyar meseköny102. 1910. aug. 1. 234-236. és szept. 15. 280-281. 103. 1910. szept. 15. 282-284. 104. 1910. aug. 1. 231 — 232. részletesen ismertette TISZA beszédét. 105. 1914. febr. 15. 106. 1913. jan. 1. 107. 1913. dec. 15. 492