AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

zetiségek nyelvének, irodalmának, egyesületeinek a tiszteletben tartását javasolta.

95 Polemisztikus tevékenységével, az érdemi vitákba bocsátkozással a Hungary túllépett korábbi szerepén, megszűnt pusztán szórakoztató, fölszínes, társasági lap lenni, s ez kiváltotta az igényes, a nemzeti túlzásoktól ugyan tartózkodó, de a magyarság elleni vádakat visszautasító Budapesti Szemle dicséretét. V. B. megállapítása szerint ,,a nem rég oly súlyosan tapasztalt, legnagyobbrészt igazságtalan magyarellenes támadások idején a Hungary helyesbítő közleményei nem tévesztették el hatásukat Angliában": kedvezőbb vélemények is napvilágot láttak, nőtt az angolok idegenforgalmi és gazdasági érdeklődése Magyarország iránt, ezért javasolta a magyar társadalomnak, hogy a lap megrendelésével, terjesztésével támogassa az „igazaink és érdekeink védelmére a Hungary-ban bírt alkotást.. . "

96 Az angliai „magyarellenes agitáció" növekvő térhódításával kapcsolatban a Hungary szerkesztőjének nem volt átgondolt koncepciója, politikai irányvonala, reakcióit inkább a kapkodás és a növekvő rezignáció jellemezte. Mindenesetre örömmel közölt minden olyan írást, amely valamilyen módon szembeszállt a vádakkal, így lehozta MAILÁTH Józsefnek különböző angol orgánumokban (Westminster Review, Contemporary Review) megjelent cikkeinek bő kivonatát,

97 illetve a Times-hoz írott levelét.

98 1909 szeptemberében már csak regisztrálni tudta, hogy ,,a külföldi nemzetek körében egyre növekszik az ellenszenv Magyarországgal szemben, s teret nyer a gyanú, hogy ott borzalmas belviszonyok és korrupció uralkodik...". Néhány tipikus, nyilvánvalóan eltúlzott állítás cáfolása után a cikk fölszólította a magyar kormányt, hogy tegyen valamit a hamis információk további áradata ellen.

99 A végnapjait élő, hitelét vesztett koalíciós kormány erejéből azonban már nem futotta a további angliai propagandára, s 1910 után, az új belpolitikai érában, a Hungary politikai aktivitása is alábbhagyott. SETON-WATSONnal kapcsolatban még átvette a Magyar Hírlap rágalmait, hogy a nagy hatású Racial Problems in Hungary c. könyv jelentős részét mások írták,

100 leközölte a Magyarország fölszólítását, hogy SETONWATSON terjessze ki vizsgálatát Írországra, Indiára, Dél-Afrikára, Posenre, majd látogasson el Szibériába.

101 GEEMANUS Gyula egyik cikkében SETONWATSON alapos kutatásait elismerve a soknemzetiségű Magyarország kialakulásának megrajzolásával szállt vitába a brit szerzővel, szóvá tette SETON-WATSON hiszékenységét, amiért fölült ,,a legradikálisabb nacionalista álmodozók" meséinek, s rámutatott, hogy a magyarországi nemzetiségi kérdés tulajdonképpen társadalmi kérdés, amely szociológiai megközelítést igényel. A kérdés megoldását a nemzetiségi területek fejlesztésében, kölcsönös türelmességben, a kulturális kölcsönhatások tudatosításában, a szél95. Bjömsoniana, 1908. szept. 1. 264 — 267. 96. V. B. (VIKÁR Béla?): Hungary. Budapesti Szemle, 135. köt. 1908. szept. 475 — 479. 97. 1908. aug. 1., szept. 15. 278-284. 98. 1909. febr. 15. 99. 1909. szept. 15. 287-289. 100. 1909. márc. 1. 71-72. 101. 191. júl. 15. 216-217. 491