AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: A Collectio Kazzaiana

élő Istenért, a Hatvány Uram dühössége ellen jó előre őrizzem magamat. Mibűl álló légyen és mennyire terjedjen ki, azt most ide le nem írom, mert Excellentiádnak, Fő Méltóságú Kegyelmes Uram, atyai kegyelmének és rajtam szánakozó kegyes jó voltával visszaélnék. Hanem a Felséges Mindenható Szent Úristenre kérem Excellentiádat, az ő szerelmes egyszülött szent Fiáért, a mi édes Üdvözítőnkórt, az Úr Jézus Krisztusért, az elkezdett jó munkákat úgy kormányozza és vezérelje, hogy szegény házomnak dolga forduljon jóra már ezen várt időben, és a leírt igen tudós, híres és magának tetsző Doctor és Professor mind az ő maga, mind a többiek feltett igyekezetekben meggátoltassanak. Es ha a három ezer rhénes forint készpénz iránt lószen ő Fölségétűl a kegyelmes resolutió, azonnal oda fogom az ezerit vinni (a más kettejit nemzetes Bárányi Miklós Uramnak. Ezen urat is az említett Hatvány Uram ingerelte fel ellenem.), hogy békét hagyjanak énnekem. De aziránt is alázatosan kérem, mégpedig keserves könyv hullajtásimmal, Excellentiádat, hogy jó emlékezetben légyen Excellentiád előtt szegény ügye fogyott házom a sok üldözések miatt, amidőn referálni fogja Excellentiád ő Fölségének az egész dolgot, és ehhez járuló panaszomat. Mindezekért elveszi bővsóges jutalmát Excellentiád az Úristentűi, és én is, és az én egész szegény házom népe holtig tartozó hálaadással fogjuk emlegetni Excellentiádnak rajtunk tett kimondhatatlan jó voltát és édes atyai szeretetit. (Jóllehet unalmas lehet Excellentiádnak, és arrúl mélységes alázatossággal bocsánatot kérek.) Mind Édes Jó Atyámnak és Igaz egy Pártomat fogó Fő Méltóságnak és Patrónus Uramnak, Excellentiádnak, keservesen sírván üldöztetésem miatt, így megírván, ajánlom és berekesztem magamat fent említett Excellentiádnak könyörülő és engem házom népestűi együtt igazán szerető szívibe, és elvárván óhajtva a segedelmet, védelmet és vigasztalást, a leírt üldözés ellen, maradok, amíg élek Excellentiádnak Fő Méltóságú Kegyelmes Gróf Uram Consiliarius Uram ós Fő Director Uram igaz, alázatos, kész, köteles, szegény és együgyű szolgája Debreczen, die 31. Julii A. 1781. Ztréczei Kazzay Sámuel patikárius OL. C —67. 1781. Universitas Budensis. Fons 20. Pos. 5. 4. Ifj. Jankovich Miklós és Kazzay Sámuel szerződése En alul megírt Ztréczei Kazzay Sámuel vallom ez levelemnek rendiben, hogy ón Ifjabbik T. Jankovics Miklós Úrral illy conditiora és contractusra léptem. Hogy minden könyveimet az elkészített Cathalogus szerint, és ezeken felül azokat is, kik a lajstromba nincsenek beírva, mert annak elkészítése után szereztettek, úgy nem különben minden arany, ezüst, réz numizmákat, táblákat, gemmákat, amuletumoket, gyűrűket, statuákat és más különbféle találkozandó római vas és réz régiseket, öt rendbeli perspectivumokkal, ennihány tükörökkel, camerákkal, három rendbeli kardokkal, képekkel, két földi és két égi golyóbisokkal és más effélékkel, mellyek a boltban találkoztak és megmutattattak nevezett T. Jankovics Miklós úrnak által adom és nékie örökösen bírni engedem kétezer-ötszáz rh. forintokban vele megalkudván, olly móddal, hogy ötszáz forintoknak lefizetése után ezen collectiot fenn említett rendé szerint magához vehesse és használhassa restans kétezer forintokról pedig öt pro centum járó interessévei szólló chartabiankat adni köteles legyen. Midezeknek effectusa az ő ura atyja consensusától függvén, amelly ideig mindent in statu integro conserválni köteles leszek. Sőt ha valami elzálogosíttatott volna, vagy elzálogosíttatnék, annak redemptiojára köteles leszek. En pedig Ifjabbik Jankovics Miklós által látván azt, hogy én atyai engedelem nélkül semmi contractustételbe nem ereszkedhetek, fiúi kötelességem szerint ezen contractusnak erejét és confirmatioját az atyámtúl várván; egyébként fent nevezett conditiok szerént acceptálom és mindazokra magamat obiigálom. Ha 28* 435