AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

velése is — a végrendeletre való hivatkozás — SZÁVA Farkas hatását tükrözi. Egy szerkesztői megjegyzés igyekezett is tompítani a cikk élességét: amennyiben a főkönyvtárnok urat ismerik, nyomós és sürgős esetekben bizonyára nem fogja a könyvtár használatát megtagadni, TELEKI Ferenc pedig a könyvtári állások gyors betöltésére mindig is nagy gondot fordított. Ezekben az években történt, hogy a könyvtár kigyulladt s csak a gyors beavatkozásnak köszönhette, hogy nem lett a lángok martaléka. Ezúttal is a Kolozsvári Közlöny adott hírt az esetről, megemlítve, hogy br. APOR Károly, SCHUSTER és HINTS Miklós urak, valamint két könyvkereskedő segéd oltották el a tüzet, amely végül is csak az ásványgyűjtemóny három szekrényét semmisítette meg.

52 A könyvtári személyzet tagjait hiába keressük a tüzet eloltok között. SZÁVA Farkas később ezt az ügyet is szóvátette: ,,... a méltóságos ev. reform, főconsistorium egy lépést sem tett, hogy miből gyúlt meg, kinek a gondatlanság, vagy rosszakaratából?"

53 A tűzeset azért is figyelmet érdemel, mert az alapító világos rendelkezése értelmében a könyvtárteremben sem fűtés, sem világítás céljából nem volt szabad tüzet gyújtani. E rendelkezést olymértékben tiszteletben tartották, hogy a könyvtárterem egészen a legutóbbi időkig sem fűthető, sem világítható nem volt. Más kérdés, hogy e szabályt alkalmanként hányszor szegték meg.

54 A tűzeset kapcsán akár alkalmazni lehetett volna TELEKI Sámuel könyvtári szabályzata 5. pontja előírását, amely kimondja: „Kár vagy hanyagság vétsége esetén a gondnokot [a curatort], a gyámot, [kiskorú curator esetén], ill. a könyvtárőrt idézzék törvénybe." Magától értetődik, hogy ilyesmire senki sem gondolt.

55 SZÁSZ István halála után az addigi alkonyvtáros, HORVÁTH Gáspár lett a könyvtár őre 1859 augusztusában.

56 A volt 48-as honvédtiszt, a 52. Kolozsvári Közlöny, 1857. ápr. 28. 63. sz. 257. 1. A tűzeset 1857. ápr. 21-én volt. br. APOR Károly (1815—1885) kir. táblai elnök, az erdélyi konzervatív arisztokrácia vezetője. Nagy érdemei vannak a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság alapítása körül, melynek első elnöke volt. HINTS Miklós a TELEKIbirtokok jószágkormányzója, nevét felváltva írták HiNTS-nek, ül. HiNCS-nek. 53. Székely Néplap, 1867. nov. 23. 47. sz. 54. A könyvtárterembe csak a második világháború után, 1962-ben vezették be a villanyvilágítást és a gázfűtést. 55. DEÉ NAGY Anikó i. m. 229. 1. — Ugyanitt a szabályzat IV. pontja előírta: ,,. . . végül pedig a tűz és a lámpa mindig maradjon a küszöbön kívül". 56. HORVÁTH Gáspár (1829 — 1895. dec. 5.) a mvh-i ref. kollégiumban tanult, harcolt és megsebesült a szabadságharcban, utána folytatta tanulmányait, 1852-ben több kollégiumi társával együtt a MÁKK-féle összeesküvésben való részvétel vádjával letartóztatták, öt évi fogság után szabadult. 1858-ban fejezte be theológiai tanulmányait. 1859 augusztusától haláláig a TELEKi-téka könyvtárosa. 1861-től tanított a ref. kollégiumban, 1872-től a bölcsészet, magyar nyelv és irodalom rendes tanára, 1879 — 1887 között az iskola igazgatója. Szerkesztője a Székely Közlönynek (1868-ban), főmunkatársa a Székely Hírlapnak. (1870/71-ben szerkesztője is), névtelen cikkei jelentek meg a Korunkban, a Keletben és a Kolozsvári Közlönyben. 1884-ben egy TOLNAI Lajos elleni névtelen nyomtatvány szerzője. Diák-, majd fogolytársa, DEÁK Farkas így emlékezik meg róla fogságuk idejéből: „Horváth Gáspár főként németül s aztán később franciául is olvasott — hajlama szerint leginkább a filozófiai munkákat. . . . nagy tudományú, kétkedő és pesszimismusra hajló volt az én legkedvesebb s ártatlan lelkületű barátom, Horváth Gáspár ..." = DEÁK Farkas: Fogságom története. Bev. és jegyz. KOVÁCS József. Bukarest, 1972. 115. és 177. 1. 250