AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

Habsburg-ellenes összeesküvés vádjával öt évi várfogságot szenvedett HORVÁTH menedéket talált a TELEKI Ferenc által felkínált könyvtárosi állásban. Politikai múltjára való tekintettel a kollégiumban való tanítást csak 1861-ben engedélyezték számára. Ettől kezdve HORVÁTH Gáspárnak is tanári, majd igazgatói állása, valamint közéleti, többek között hírlapírói működése volt fő tevékenységi területe. Harminchat éven át volt a TELEKi-téka főkönyvtárosa, abban az időszakban, amikor a könyvtár teljesen elnéptelenedett s élő intézményből holt tőkét őrző könyv-múzeummá vált. E folyamatnak számos oka volt, de a meg-megújuló olvasói panaszok tanúsága szerint a könyvtár nehezen hozzáférhetősége s anyagának az újabb követelmények szerinti fel nem tárt volta is jelentősen hozzájárultak az olvasóközönség elmaradásához. 1864 augusztusában a magyar orvosok és természetvizsgálók tizedik vándorgyűlésüket Marosvásárhelyen tartották. Az egyhetes tudományos ülésszak, az ország közel ötszáz orvosának és természettudósának jelenléte nagy esemény volt a város életében. A közzétett napirend szerint a gyűlés résztvevői augusztus 27-én látogatást tettek a TELEKi-tékában. Itt meglehetősen negatív benyomásokat szerezhettek, mert ORBÁN Balázs — aki a gyűlésnek résztvevője és egyik előadója volt — később több ízben hivatkozott rá, hogy már ez a gyűlés is az ő interpellációja szellemében foglalkozott a TELEKi-könyvtár ügyével.

57 A vándorgyűlésről kiadott évkönyv azonban nem emlékezett meg az esetről s más korabeli tudósításokban sem sikerült nyomát találni.

58 A gyűlés résztvevői minden bizonnyal az olvasóközönség, a használók szemszögéből találtak kifogásolni valót a TELEKItékában. Utaltunk már rá, hogy a könyvtár gyarapítása TELEKI Sámuel halála után erősen lecsökkent s idéztük SZÁVA Farkas megállapítását, aki szerint új könyvek vásárlására a könyvtár jövedelméből egy fillért sem fordítottak. Ez utóbbi megállapítás azonban nem felelt meg a tényeknek. TELEKI halála után még hosszú ideig érkeztek a már korábban megrendelt könyvek, folyóiratok, a sorozatok újabb kötetei, s kapott a könyvtár időnként ajándék- és tiszteletpéldányokat is. TELEKI Ferenc is vásároltatott könyveket még egy ideig, természetesen jóval kisebb mértékben mint apja. Az a körültekintő és sokoldalú fejlesztés azonban, ami a könyvtárat korábban jellemezte, TELEKI halálával valóban megszűnt. Fennmaradt egy kézírásos napló, amely a négykötetes nyomtatott katalógus folytatásának tekinthető s ezt a címet is viseli: Catalogus Bibliothecae 57. ORBÁN Balázs: Félelet egy rút támadásra. = Magyar Polgár, 1874. ápr. 9. 79. sz. és uő: Felelet gr. Teleky Sámuelnek. = uo. 1874. ápr. 23. 91. sz. — A TELEKIcsaládnevet a kortársak szokszor írták TELEKY-nek. Minden esetben meghagytuk az eredeti írásmódot. 58. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1864. augustus 24-től September 2-ig MarosVásárhelytt tartott X. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Pest, 1865. — CHYZER, Kornél: A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840-től 1890-ig. Sátoraljaújhely, 1890. — Pesti Napló, 1864. aug. 28.— szept. 7. — A Hon, 1864 aug. 28. —szept. 7. — Vasárnapi Újság szept. 4., 11. és 18.-Í, 36 — 38. számai. — A vándorgyűlésről helyben kiadott Napi Közlöny (szerk. MENTOVICH Ferenc), melynek hét számából három található meg az OSZK-ban. 251