AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

gatás kísérte: a TELEKi-tékának nagy értékű fegyvergyűjteményét széthordták. A könyvek megmenekültek s ez részben egy osztrák altárbornagynak, GEDEON Józsefnek köszönhető. GEDEON 1848. nov. 7-én kelt parancsában — egy altiszt vezénylete alatt — harminc katona beszállásolását rendelte el a könyvtár épületébe s utasította őket: gondoskodjanak arról, hogy ottlétük alatt az „értékes intézmény" kárt ne szenvedjen.

47 A következő könyvtáros, SZÁSZ István, 1851. szeptember 10-én, félévvel KELEMEN Márton halála után vette át hivatalát.

48 SZÁSZ István ekkor már kilenc éve a kollégium tanára, 1850-től ennek igazgatója volt. Éppen a legnehezebb években vezette a kollégiumot, az abszolutizmus első éveiben nagy küzdelmet vívott az iskoláért.

49 Érthető, hogy sem ideje, sem energiája nem maradt a könyvtár ügyeire, nem is lakott a TELEKi-téka épületében, ottani lakását, kertjét haszonbérbe adta. Róla írta SZÁVA Farkas: ,,a főkönyvtárnok egyszersmind tanári állomásban lévén, lakása távol van innen, s a könyvtárt látogatók sok járás-kelés után juthatnak a könyvtár megnézéséhez".

50 Könyvtárossága alatt jelent meg a Kolozsvári Közlöny-ben egy híradás, mely szerint 1858. márc. 1-től a könyvtár használatát bizonytalan időre felfüggesztették. A főkönyvtárnok szerint erre azért került sor, mert az alkönyvtárnok lemondott hivataláról s amíg TELEKI Ferenc Bécsből haza nem jön, s nem nevez ki új alkönyvtarnokot, a könyvtár zárva marad. A nevét csak betűjellel jelző névtelen cikkíró felteszi a kérdést: „Vájjon ilyen fontos intézet élén álló főkönyvtárnok nem hazafias, és azon ügy iránt, mely után szép fizetését húzza, hű kötelességet teljesítene, ha eszközölne személyes fáradozásának kettőztetésével, hogy a tanulmányozni vágyó ily nem szabályos kizárásoktól mentve legyen? A Teleki-könyvtár a végrendelet világos és tiszta pontja szerint a nemzeté, s ennek élvezetétől havakra elzárni a tanulmányozni óhajtókat annyival kevésbé lehetne. Vajha a bizományos nemes gróf úr mielőbb intézkedni méltóztatnék .. . mert a dicső végrendelet értelmében, ezen intézet nyilvánosságát ily bizonytalan időkig megszüntetni nem szabad."

51 E sorokban világosan érzékelhető az a közhangulat, aminek első ízben SZÁVA Farkas adott hangot s a cikk ér47. BIÁS István: Osztrák kegyelem. = Székely Ellenzék, 1907. márc. 15. BIÁS István megjegyzi, hogy a GEDEON parancsa nyomán kiadott intézkedés csak nov. 12-ón kelt, tehát a könyvtár a város elfoglalása után egy teljes hétig védtelenül állt. — Erről emlékezik meg egy korabeli forrás is: K. L.: Néhány erdélyi könyvtár meglátogatása. = Magyar Hírlap, 1852. dec. 19. 951. sz. „E könyvtár bántatlanul maradt. Csak fegyvertára üríttetett ki." 48. SZÁSZ István, ilencfalvi (1799 — 1859. júl. 22.) Marosvásárhelyen a ref. kollégiumban, majd Bécsben tanult, később grófi családoknál volt nevelő. 1834—1837 között tanítványaival külföldi tanulmányúton volt Ausztriában és Olaszországban. 1842-től a marosvásárhelyi ref. kollégium tanára, 1850 — 54 között igazgatója. Olaszból fordít, eredeti munkái történeti tárgyúak. Kéziratai a TELEKi-könyvtárban vannak. 548 kötetes könyvtárát a kollégiumra hagyta. A marosvásárhelyi kaszinónak alapító tagja volt. 49. Ezekre az évekre esik a MÁKK-féle összeesküvés, amelyben a kollégiumnak több tanára és diákja részt vett, vö. 27. sz. jegyzet. A TELEKi-téka következő könyvtárosa, HORVÁTH Gáspár is közöttük volt, vö. 56. sz. jegyzet. 50. Magyar Sajtó, 1857. máj. 9. 106. sz. 430. 1. 51. Kolozsvári Közlöny, 1858. márc. 18. 22. sz. 92. 1. A tudósítást a belföldi levelezés rovatba r. 1. küldte Marosvásárhelyről. 249