AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

Bécsből az újabb és újabb könyveket, ezeket szakok szerint elrendezni, beszámozni, az ún. „revisorius catalogusba" beírni a könyvtáros feladata volt. Ezekben az években folyt a könyveknek exlibrissei való ellátása s még adott munkát az olvasó- és látogatóforgalom is. 1820-ban írta KELEMEN Márton TELEKinek: ,,A könyvek száma a legnagyobb accuratioval meg számlálva mégyen mindöszveséggel 22 271 Darabokra."

42 TELEKI halála után lecsökkent a gyarapodás, később az olvasóforgalom s megszűnt az a gondoskodó-számonkérő ellenőrzés is, amit TELEKI levelei még a távolból is jelentettek. Nem csoda, ha a könyvtáros buzgalma is alábbszállt s SZÁVA Farkas nyilván joggal tette meg már idézett elmarasztaló ítéletét. De volt ennél súlyosabb vád is. 1843-ban TELEKI Ferenc elbocsátotta SZAKÁTS Jánost, a könyvtár írnokát, erre az feljelentette KELEMEN Mártont, hogy több könyvet, okiratot, képet eltulajdonított s az írnokot régi okiratok másolására használta fel, majd azokat saját hasznára eladta. Feljelentését nemcsak a főconsistoriumhoz, hanem az erdélyi főkormányszékhez is eljuttatta. Lehet, hogy csak egyéni bosszúról volt szó, mindenesetre a főconsistrorium által a vizsgálattal megbízott kollégiumi professzorok azt jelentették, hogy „nagyobb mérvű" hűtlenséget ugyan nem derítettek ki, de a könyvtár gondozásában több hiányt fedeztek fel.

43 KELEMEN Márton működése idejéből ismerjük a TELEKi-tékának egy leírását, melyet 1826-ban állított össze KAZINCZY Ferenc kérésére.

44 Könyvtárossága alatt még rendszeresen vezették az olvasó-naplókat és a könyvtár gyarapodását is. 0 készítette el a helyrajzi naplót; a könyvek elrendezése még e század elején is ennek megfelelő volt. Jelenlegi ismereteink szerint ennél többet nem mondhatunk hosszú, 36 éves könyvtári szolgálatáról. Utódaival szemben megvolt az az előnye, hogy még közvetlen kapcsolatban állt TELEKI Sámuellel s személyes élménye volt a könyvtár aktív korszaka. ő még főállásban látta el hivatalát, ellentétben utódaival, akik a kollégium tanárai voltak, s nem sok idejük maradt könyvtári munkára. Nem lévén viszont írogató, tudós ember, mint elődei — SZABÓ András és SZÁSZ József

45 — idejét nem használta fel elmélyültebb könyvtári munkára vagy akár egyéni búvárkodásra. KELEMEN Márton könyvtárossága alatt vészelte át a TELEKi-téka a szabadságharc viszontagságait. A harcokban Marosvásárhely többször gazdát cserélt.

46 Az osztrák császári csapatok bevonulását dúlás és foszto42. Kelemen Márton levele Teleki Sámuelhez, Mvh. 1820. nov. 4. Kolozsvár, RSZK Akadémiája Történeti Levéltár. 43. Igazg. jel. 19. 1. 44. CLAUSER Mihály: Nagy-Ernyei Kelemen Márton leírása a Teleki-tékáról. = Magyar Könyvszemle, 1940. 1. sz. 9—14. 1. A rövid leírás lényegében a könyvtári terem berendezésének leírására szorítkozik. 45. SZÁSZ József, ilencfalvi (1782—1812. máj. 29.) A marosvásárhelyi ref. kollégiumban tanult, ANTAL János ajánlására lett TELEKI első könyvtárosa 1802. okt. 8-án. 1807 okt. —1810 okt. között TELEKI költségén a bécsi és a jénai egyetemen tanult. CSOKONAI modorában írt verseit DÖBBENTEI Gábor adta ki. (Erdélyi Múzeum, 1814/11.) 46. 1848. nov. 5-én az osztrák császári csapatok foglalták el, 1849. jan. 13-án BEM visszafoglalta, majd aug. 2-án a cári orosz hadsereg foglalta el, őket váltották fel az augusztus 16-án bevonuló osztrák csapatok. A könyvtár számára az 1848-as novemberi és az 1849. augusztus 16. utáni időszak volt kritikus. 248