AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

erkölcs emelésén kívül ne legyen semmi czélzatunk és vele az egyetlen helyes elvünk, hogy zárjunk ki belőle minden szószerinti és bármely párt szolgálatába szegődő bármely irányú politikát."

6 A csattanó választ erre MADZSAR József adta meg: ,,Pártatlan az, aki a pártomon van — és olyan író, akinek a pártatlanságát minden oldalról egyaránt elismerik, ritkább a fehér hollónál. De ha még akadna is ilyen könyv, bizonyára nem olvasná senki sem."

7 A századforduló központi könyvtárügyi szervének, az akkori hivatalos magyar könyvtárpolitika irányítójának, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának (amelynek FERENCZI Zoltán is tevékeny tagja volt) kudarca — mint a későbbiekből látni fogjuk — MADZSAR József igazát bizonyította. A politikamentes könyvtárpolitika — akarva-akaratlanul — az uralkodó osztály szolgálatában áll. Politikamentessége tehát vagy illúzió vagy megtévesztés. A KÖNYVTÁRPOLITIKA DEFINÍCIÓI Felmerülhetne — joggal — a kérdés, hogy miért nem merítek a könyvtárügy külföldi irodalmából, kutatok meghatározások után legalább a testvéri szocialista államok könyvtárpolitikai elméletében és gyakorlatában. Válaszom: mert ez óhatatlanul szükségessé tenné a magyar és az egyéb szocialista államok könyvtárpolitikájának az egybevetését. Ez viszont — ha munkámat ,,csak" a KGST-államokra is korlátoznám, elkerülhetetlenül szétfeszítené jelen, vázlatnak és vitaalapnak szánt dolgozatom kereteit. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy ezt a munkát a későbbiek során elvégzendőnek tartom, annál is inkább, mert a testvérállamok könyvtárpolitikájának felületes ismeretében is megkockáztatom, hogy az ilyen fajta komparatív vizsgálódás a hasznos tanulságok sorával szolgálna. Az egyre mélyülő szocialista könyvtári-információs integráció pedig nélkülözhetetlenné teszi, hogy kutassuk a szocialista fejlődésből következő közös, és a nemzeti adottságok által meghatározott specifikus könyvtárpolitikai trendeket. Ismereteim szerint a magyar könyvtári szakirodalomban legelőször — a harmincas évek derekán — PASTEINER Iván kísérletezett a könyvtárpolitika fogalmának meghatározásával,

8 eszerint: ,,Könyvtárpolitikán a kormányzatnak a könyvtárügyre vonatkozó tervszerű elgondolásait és tevékenységét értjük." A PASTEINER szerint a „legújabb időből" származó fogalom e meghatározásából kiemelkedőnek látszik a könyvtárpolitikai tevékenység kormányzati — állami — volta, továbbá a „tervszerű elgondolás" és a tevékenység megkülönböztetése, amin mai szóhasználatunkkal a könyvtárügy területén végzett tervező és ezzel összefüggésben végzett végrehajtó tevékenység értendő. Ügy tűnik, PASTEINER definíciója — minden sommássága ellenére — találó és ez nem véletlen, hanem az akkor már 6. FERENCZI Zoltán: A könyvtárak mint a nemzeti művelődés eszközei. Bp. 1909. Stephaneum Nyomda R.T. 25. 1. 7. MADZSAR József: Mintajegyzék városi nyilvános könyvtárak számára. Bp. 1913. 239. 1. 222