AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

hagyományokkal rendelkező magyar könyvtárpolitika viszonylagos fejlettségére utal. A második — általam ismert — definíció HAVASI Zoltán tollából,

9 a hatvanas évek közepe tájáról származik: ,,A könyvtárpolitika — megítélésünk szerint — a társadalmi osztályoknak, az államnak, a társadalmi szervezeteknek a könyvtárak társadalmi funkcióját, a könyvtári munka irányát felismerő és meghatározó, a könyvtárelmélet alkalmazását és fejlesztését célzó tevékenysége, kifejezi a könyvtáraknak a gazdaságban, a társadalomban, a politikában, a művelődésben, a tudományos kutatásban betöltött szerepéről, a könyvtárak állami irányításáról és a néptömegek könyvtári kultúrát teremtő tevékenységéről, a könyvtári munka tartalmáról, természetéről, a könyvtárosok feladatairól és képzéséről vallott nézeteket." E mindenre kiterjedő, finoman árnyalt definícióval csak egyetérthetek. Ha vannak apróbb véleményeltéréseink — inkább hangsúlyeltolódások —, akkor ezek elsősorban arra vezethetők vissza, hogy a HAVASi-féle definíció megfogalmazása óta eltelt jó néhány év során nagyot fejlődött az állami irányítás, bővültek vele kapcsolatos ismereteink. Véleményem szerint a könyvtárpolitika a következő főbb dimenziókban érvényesülhet: — makroszinten: országos és nemzetközi síkon, — mikroszinten: egy-egy intézmény — könyvtár síkján. Dolgozatomban a makroszintű, az országos könyvtárpolitikával foglalkozom, amely mindenkor állami feladat, még akkor is, ha egyes országokban — például hazánkban — társadalmi szervezet (SZOT) irányításával több ezer könyvtárból álló hálózat működik. (Az állam koordináló és felügyeleti jogköre ugyanis itt is érvényesül.) Ugyancsak az állami könyvtárpolitika (pontosabban az érte felelős állami szerv) feladata a könyvtárak funkciójáról, a könyvtári munka tartalmáról, természetéről, a könyvtárosok feladatairól vallott nézetek szintetizálása és megfelelő érvényesítése. A „megfelelő" jelzőt azért tartom kiemelendőnek, mert az országos könyvtárpolitika döntéssorozatot magában hordozó folyamat. Mint minden más esetben, a döntéseket itt is mérlegelés előzi meg, annak vizsgálata, hogy az adott helyzet kritikai elemzésének birtokában és az elérendő cél ismeretében milyen döntés járhat optimális eredménnyel. A könyvtárpolitika ilyen értelemben szelekciós politika, melyben — mint erre korábban már utaltam — a pártpolitikai célkitűzések a dominánsak. Vagyis: a könyvtárügyet érintő döntéseket mindenekelőtt a politikai preferenciák határozzák meg. E döntések kiterjedhetnek a könyvtárügy (könyvtári rendszer) egészére (pl. jogszabályok), a könyvtári rendszer működését befolyásoló intézmények (szolgáltatások) működésére (pl. központi szolgáltatások). A döntéskomplexum a könyvtárpolitika célrendszerében összegződik, amelynek egyes elemei egymással kölcsönhatásban állnak, egymást kölcsönösen befolyásolják. 8. PASTEINER, Iván: Magyar könyvtár politika. = A Magyar Könyvtárosok és Könyvkereskedők Évkönyve. I. 1935 — 1937. (Szerk. BISZTRAY Gyula.) 5—12. 1. 9. HAVASI Zoltán: I. m. 27 — 28. 1. 223