AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

Ofen impresszuma arra utal, hogy WEINGAND állt kiadása mögött, nyomdásza talán TRATTNER lehetett. Volt TRENKnek még egy írása, amely Pesten forgalomba került: a Bilanz-hoz utóiratként csatolt Abbitte und Ehrenerklärung. . . Ez nem eredeti mű, hanem a Lebensgeschichte 3. kötetéből kiemelt megfelelő lapok elé Pesten nyomatott címlappal ellátott különlenyomat. Valószínűleg ezt is szeptemberben hozta forgalomba. Erre abból következtethetünk, hogy egyrészt ezt szánta — gunyoros értelemben — bocsánatkérésnek mindazok számára, akiket megbántott itt Magyarországon, s eredetileg korábbi megjelenésekor Aachenben, másrészt mert a címlap verzóján levő pesti nyomtatású szövegrészben hangsúlyozza, hogy ezt az írást a bécsi cenzúra annak idején jóváhagyta, tehát itt is terjeszthető. A bibliográfiában az 1790. évi magyarországi kiadványok közé számítottuk a Der furchtsame Kadett im Türken-Kriege c. színdarabot is, amely valójában datálás nélkül jelent meg. Ez egyébként TRENK egyik legkorábbi írása, amely 1754-ben már készen volt,

78 de nyomtatásban ezen a kiadáson kívül csupán az 1791-ben kiadott Sämmtliche Sehr if tenhen jelent meg. Azért keltezzük 1790-re a nyomtatvány megjelenését, mert minden valószínűség szerint a TRENK-konjunktúra idején lehetett érdemes az egyébként érdektelen írást önálló nyomtatványként kiadni. Igaz ugyan, hogy STROHMAYERnek már 1788-ban azt írta, hogy ,,neu herausgegeben", de a többi e levélben felsorolt írása is csak később jelent meg. Pest und Ofen impresszuma WEINGAND kiadói tevékenységére utal, aki kizárólag 1790-ben hozott ki TRENK-féle írásokat. 1790 után Magyarországon már csak összes műveinek Strassburg-i impresszumú 9. és 10. kötete jelent meg: Sämmtliche Schriften Bd. 9. és Bd. 10. A két kötet számos érdekes írást tartalmazott. A 9. kötetben van a Die französische Revolution, als Augenzeuge című, amelynek a forradalommal rokonszenvező hangvétele a TRENK elleni vádak egyik legfőbb pontja volt. Ugyanebben a kötetben szerepel a MARIA ANTONiA-féle nyaklánchistória: Die Halsbandgeschichte, so wie sie wahrhaft aus Originalstücken erwiesen ist. Erre nem volt panasz, sőt a történet előadásmódjával még GABELHOFER, a legfőbb kritikus is meg volt elégedve. Mindkét írását megküldte még 1790-ben, vagy tán 1789 végén STROHMAYERnek, kiadás végett, de az nem publikálta egyiket sem. A 10. kötetben vannak a Satyrische Gebeter ganz besonderer Art, amelyek már korábban a Neue Art zu beten c. 1788-ban kiadott és sokat sérelmezett könyvében is szerepeltek, megtoldva a két diétái Oebet-te\, amelyek 1790-ben önállóan is megjelentek, valamint az Excommunication oder Anathema. . . gegen den Trenck c, TRENK pozsonyi tartózkodásával kapcsolatban már említett írással. Ugyanitt szerepelnek különböző Trauerrede-jei, s a Der furchtsame Kadett. TRENK ennél a két kötetnél valósította meg azt a cenzúramegkerülési eljárást, amelyet korábban STROHMAYERnek ajánlott: a külföldi impresszum 78. GRAB, W.: Trenck. . . 16. 1. 160