AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai
6. Der Trench an alle redliche Ungarn. .. Ezt az írást, amelyben programot kívánt adni a magyaroknak, TRENK első ízben egy 1788. májusi levelében említi, amikor az akkor még KÖPFPcégnek (valójában STROHMAYERnek) öt kész írását ajánlja. Ezek között sorrendben az első egy Der Trench an die Ungarn, eine Epistel. 4 Bogen.. . Confisciert. Feltehetően, amikor LIPÓT, híven ahhoz az elvéhez, hogy bármi lett légyen is véleménye a tollforgatóról, céljait szolgáló írásokat kért tőle, TRENKet is felkérte, írna számára valamit, ő elővette fiókjából ezt a röpiratot. A 4 ívhez még további kettőt toldott, az új uralkodó ízléséhez igazodni kívánó részekkel. Mindenesetre április 10-én már azt írja kiadójának, ,,A koronázásra szánt figyelemreméltó íráson dolgozom, amely a magyarokhoz szól, s 6 íves", 51 majd május 13-án közli, hogy a „figyelemreméltó írás", a Der Trench an die Ungarn. Ein Sendschreiben für den Landtag készen van, s a király maga lesz cenzora. 16-ra vissza is fogja kapni tőle a kéziratot. A király igen meg is dicsérte munkáját, állítja (ahogy erről az életrajzi részben részletesen beszámoltunk). Ez május 16. táján lehetett tehát, s ekkor ő azonnal be is nyújtotta a kéziratot a cenzúrának. 23 nappal később kapta vissza — saját feljegyzései szerint — ,,Non admittitur" megjegyzéssel. 52 Az uralkodó ekkor maga javasolta, hogy a cenzúra megkerülésével hozza írását nyilvánosságra. 53 Erre TRENK még aznap PestBudára utazott volna (feltehetőleg a királytól kapott útiköltségen), s négy nappal megérkezése után átadta volna ezt az Epistel-t „allen Buchhändlern zum öfentlichen Verkaufe", 54 tehát már nem kizárólag STROHMAYERnek, hanem valamennyi könyvárusnak. Ha naptárral kezünkben utánaszámolunk TRENK adatainak, akkor június 8. táján érkezhetett Pestre, s június közepén már meg is jelenhetett volna az üzletekben az An alle redliche Ungarn. Valójában már korábban, május 23-án megküldte STROHMAYERnek a kéziratot, azzal, hogy a német 51. Für die Krönung arbeite ich an einer merkwürdigen Schrift an die Ungarn von 6 Bogen. . . 52. TKENCK A nemes-szívű magyarokhoz. . . Elő-tudosítás. Ezen írást én a mi Királyunknak Leopoldnak saját kezeibe adám által, ő azt maga el-olvasta, és kegyelmes helybe-hagyása utánn azzal a parantsolattal vissza-is adta, hogy annak közrebotsáttását mennél hamarább elő-mozdíttanám. En tőle azt kérdem: ,,Fel-írta-e Felséged reá az Imprimaturt ?" ő viszontag el álmélkodott rajta, hogy Bétsben eggy illy hazafiúi írás-darabnak még Censurára-is volna szüksége. En vélle a Bétsi Censura despotismussát meg-esmértettem. . . Ő pedig azt parantsolá, hogy ezt a munkát Báró Swietenhez vigyem. Meg is tselekedtem 16. Májusban. . . Kéz-írásom tsak 26 napok múlva jött vissza, ama kegyetlen non admittiturral meg-béllyegezve. — Ismét a Királyhoz vittem. — Felettébb tsudálkozni látszott. — S azt kérdezte, mitsoda okát adták légyen, s mit törültek ki. . . Az én feleletem ebből állott: A Bétsi Censura mindenható... A litteratúrabeli állapotokban semmi ok-vetéssel nem él, semmi jobbítást nem akar. . . — Erre a Király is el hallgatott. En pedig az egész dolgot magamra veszem, és ezt a kézírást valamennyi nemes-szívű Magyarokkal nyomtatásban nyilvánosan közlöm, és ítélettyeket el-várom. 53. Nachtrag. . . 167. 1. ... ob ich dieses Werk nicht ohne Censur könne drucken lassen ? Wie willkommen war mir diese Frage von meinen Landes-Fürsten. Ich sagte freudig ja. . . 54. Nachtrag... 167. 1. 150