AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

ország aranykorát. Ugyanígy nem bizonyulhatott kapósnak az időrendben következő újabb, még lojálisabb vers: 4. Trencks Empfindung bei seiner ersten Audienz. . . Emlékezései szerint {Nachtrag... 159 — 160. 1.), TRENK röviddel azután, hogy LIPÓT „den Thron bestiegen", sietett az uralkodót felkeresni. A címlapon az audienciát március 23-ra keltezi, ez valóban közvetlenül LIPÓT Bécsbe érkezése után volt. Hogy a kéziratot mikor küldte el pesti kiadójának, a levelezésből nem deríthető ki. Mint imént említettük, az autográf egy március 8-án kelt levélhez van csatolva, de semmiesetre sem lehetett az abban említett, cenzúra által visszadobott írásmű. Ebben a — kizárólag az uralkodó nagyságát, no meg TRENK újraéledő reményeit emlegető — versikében még a bécsi cenzorok sem igen találhattak kivetnivalót. Meg is jelent nemcsak Pesten, de Bécsben is, HUMMEL kiadásában. STROHMAYER április 21-én hirdeti első ízben (6 krajcárért, tehát jóval olcsóbban, mint az eddigieket). Az átlag átfutási idő TRENK levélbeli jelzése és a pesti megjelenés között nem egészen egy hónap a többi írásműnél, így itt is elfogadhatjuk azt a feltevést, hogy valóban csak március 23-a után küldte PestBudára kéziratát a szerző. A tartalmilag teljesen érdektelen írást, a trónhű érzelmek szóvirágokkal díszített kinyilatkoztatását, hátterükben TRENK szlavóniai birtokainak felfelbukkanó délibábjával, senki nem érdemesítette arra, hogy magyarra fordítsa. Még érdektelenebb lehetett Magyarországon TRENK következő röpirata: 5. Rede als 0 ester reichisches Mitglied der Landstände. . . Ezt a Pesten ugyancsak április 21-én először hirdetésre kerülő ,,beszéd"-et TRENK április 6-ra keltezte. Feltehetően ez a „meine letzte Rede", a legutóbbi beszéde, amelyből április 10-i levelével egyidőben 200 példányt küld STROHMAYERnek, s mint írja, 150-et Pozsonyba és Győrbe. Ennek a közlésnek két érdekessége is van. Az egyik az a tény, hogy a 6-ra keltezett szöveget 10-én már kinyomtatva postára adhatta, a másik, hogy olyan érdeklődést remélt írásai iránt, amely 350 példány Magyarországra küldését indokolta. S mindezt annak ellenére, hogy mint írja STROHMAYERnek, a Broschüre-]ei iránti érdeklődés olyan csekély Magyarországon, hogy nem érdemes itt nyomatnia. Mégis, egyetlen szempontból, van jelentősége ennek a „beszédnek". TRENK, a francia forradalom híve, akit később, amikor összes műveiben kiadja párizsi tapasztalatait, lelkes hangvétele miatt meg is vádolnak, ebben a szónoklatban a forradalom borzalmas következményeiről („fürchterliche Folgen einer Revolution"-ról) szónokol hosszasan, s azoktól óvja az örökös tartományok képviselőit. Ebből a beszédből, amelyet igen tetemes áron, 20 krajcárért árult STROHMAYER, magyar kiadás nem került forgalomba. Nem így az időrendben következő, nagyobb lélegzetű TRENK-írásműből, amelyet bizonyosan érdeklődéssel forgattak mind a TRENK-rajongók, mind a TRENK-gyűlölők. 149