AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

mintha nyelvtanilag jobban fésült volna. Magyarországon mindenesetre később került forgalomba, mint az első változat: LINDAUER hirdette augusztus 14-én, mégpedig a kiadó nélkülit. 2. Glückwunsch an die Ungarn TRENK, a magyarországi könyvkiadás történetében elsőként, jó riporter módjára mindig tudta, mi a kelendő téma. A korona hazatérése alkalmából írt szerencsekívánása esetében a siker felől eleve biztos lehetett. írja is STROHMAYERnek (március 8-i levelében), hogy ezzel barátokat fog itt szerezni. Hogy pontosan mikor írta a verset, nem állapítható meg, valamint az sem, hogy mikor küldte el Pestre. Több levelében említi, hogy ,,etwas für ganz Ungarn" készen áll, s ahogy II. JÓZSEF meghal, elküldi STROHMAYERnek. Említett március 8-i levelében viszont már arról ír, hogy a bécsi cenzortól visszakapta, reméli, Magyarországon approbálták. S valóban, a magyar cenzúra jóváhagyta: március 10-én már hirdeti STROHMAYER, s minden bizonnyal hivatalos jóváhagyással, mert a nevét is adja hozzá. Német kiadása több nem is volt; miért is lelkesedett volna érte más, mint aki magyar anyanyelvű? E téren nem is volt hiány elismerésben: csak nyomtatásban négy fordítása jelent meg, öt kiadásban Egyet, feltehetően a legkorábbit ismét STROHMAYER publikálta, ez a Szerentséltetés. . ., melyet 10 nappal a német eredeti után már meg is hirdet. Fordítója VERSEGHY Ferenc volt, nyomdásza feltehetőleg TRATTNER (mint általában a STROHMAYER által jelzett nyomtatványoknak). Jó szerencse kívánása. . . címmel SZABÓ-SÁRAY Sámuel (KAZiNCZYnak később védőügyvédje a jakobinus perben) fordította le. Ez a fordítás két ízben jelent meg: az Orpheus 1790. évi májusi füzetében, DARVAS Ferenc Hazafiúi intés c, az 1790. évi országgyűlésre írott versével együtt, továbbá ugyancsak májusban, s feltehetően LINDAUER kiadásában, az Egyetemi Nyomda szép kiállításában. A két szöveg nem teljesen azonos. Az Orpheusbéli címe Szerentse-kívánás a magyarokhoz, s első két sora így hangzik: „Magyarok! nemes nép! imé, Koronátok Pompa s ditsőség közt tér vissza hozzátok. . ." míg a Jó szerencse kívánása a magyarokhoz-hsui helyesírási változtatások mellett, amelyek az Egyetemi Nyomda következetes ortográfiáját dicsérik, a szöveg is jobb: „Nemes nép! Magyarság! A ti Koronátok Pompa s dicsőség közt tér vissza hozzátok..." Mindkét fordítás mellett párhuzamosan szerepel a német eredeti is, bizonyságául annak, hogy „szintannyi" szóból áll a magyar fordítás, mint a német alapszöveg. Nem tudni, mikor jelent meg CSÉPÁN István Szerentsét kívánó versek... c. fordítása. A csinos kis nyomtatványról SZINNYEI azt állítja, hogy Komáromban készült, ez esetben WEBER volt nyomtatója. Ez — már amenynyire a 18. századi nyomtatványok esetében, amikor a nyomdászok már klisékkel dolgoztak, megállapítható — megfelelhet a tényeknek. 10* 147