AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai

végre meghalt, s ő éppen elküldte már Pestre a kéziratot. STROHMAYERnek jó lesz sietnie. 44 A bécsi cenzúrának is bead azon melegében egy példányt, de kétli, hogy engedélyt kapna rá. Tehát rögtön kér 100 példányt levélposta­ként, vagy — ha a túlságosan nagy csomag gyanút kelthetne, csak 10 pél­dányt KuRZBÖCKhöz, a bécsi könyvkiadóhoz. Ezt a kis paksamétát biztosan nem cenzúrázzák. S még egy utóirat, kapkodva a levél végén: ,,Éppen a cenzúrától jövök. Gyászbeszédem. . . nem ment keresztül. . . Magyarország most szabadabb..." 45 * Négy nappal később, február 24-én STROHMAYERhez újabb levél megy. TRENK örömmel tudatja, hogy kevéske változtatással (,,mit geringer Abänderung") mégis engedélyezte a cenzúra a gyászbeszédet, s az a követ­kező nap Bécsben meg is jelenik. így hát nem kéri Pestről a 100 példányt, sőt újabb két nap múlva, február 26-án a helybeli cenzúra által jóváhagyott szöveget is megküldi Pest-Budára. Március 2-án, nyilván mivel még semmi jelét nem látja annak, hogy kiadója az aktualitás miatt olyannyira kedvező időpontot kihasználná, sürgetően érdeklődik. Miért nem jelent meg a Gyászbeszéd? Még mindig nehézségek lennének a cenzúránál ? Hiszen a bécsi engedélynek már STROH­MAYER kezében kell lennie! Ha akarja, a bécsi kiadásból küld példányokat. Majd március 8-án ismét ír a Trauerrede-ről. Hangsúlyozza, hogy egyetlen példányt sem küldött a bécsi kiadásból Magyarországra (így emeli ki STROHMAYER egyedárusítási monopóliumát), ugyanakkor Bécsben már 2000 példányt vásároltak fel „mit grossem Applause". (Minthogy ugyan­akkor állandóan azon könyörög STROHMAYERnek, szerezne valahonnan kölcsönt számára, ezt a példányszámot, amely komoly anyagi haszonnal járt volna, semmiképpen sem kell komolyan vennünk.) Március 16-án újabb csalódott hangú levél indul Pest-Budára. „Ba­rátom, 14-i levele villámcsapásként ért" (war ein Donnerschlag für mich). Hitt STROHMAYER biztatásának, hogy 2000 példány is elfogyhat Magyar­országon brosúráiból, most pedig szó sem esik arról, hogy akár csak egyetlen példány elkelt volna. Pozsonyból, Győrből, Komáromból 400-at kértek tőle, ő meg egyet sem küldött, „mert Ön vette át egyedül Magyaror­szágot". 46 Ha elszámolást nem is küldött STROHMAYER, a Trauerrede-t azért meg­jelentette. Február 17-én került postázásra a kézirat, s március 10-én már szerepel STROHMAYER hirdetése az újságban; 15 krajcárért kapható boltjában a TRENK gyászbeszéde. S bár az előbb idézett levél szerint STROHMAYER az egyedárus, három nappal az ő hirdetése után, március 13-án már LINDAUER is hirdeti a Trauerrede-t. S hogy a tőrt még mélyebbre döfje konkurrense hátába, imigyen: „statt 15 kr. wird es für 10 kr. ab­gegeben", egyharmaddal olcsóbban tehát, mint STROHMAYERnek Mint a bibliográfiai részben már említettük, a Trauerrede und patrio­tische Gedanken-nek két változata van. Mindkét variáns azonos nyomdából 44. Nun ist Joseph todt, heute früh 6 Uhr. Und eben Gestern schickte ich Ihnen das Manuscript zu einer Trauerrede. Also zur Arbeit eilfertig. 45. Soeben komme ich aus der Censur. Meine Trauerrede. . . ist nicht passiert. . . Ungarn ist jetzt freyer. . . 46. . . . weil Sie allein Ungarn übernommen haben . . . 10 OSZK Évkönyve 145

Next

/
Thumbnails
Contents