AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében

Nem tartotta azonban elégségesnek tervezetek fogalmazását, az egyes kutatók esetenkénti támogatását. Átfogó jellegű vállalkozásba kezdett, ,,az egész nemzeti kultúrát ölelte fel", elhatározta, ,,hogy összegyűjti mindazt, a mi hazánkra, annak történetére, irodalmára stb. vonatkozik, legyen az magyarul vagy idegen nyelven, hazai vagy külföldi író által írva, legyen az nyomtatvány vagy kézirat".

3 Nem tartotta elégségesnek tervek kovácsolását, hanem felvilágosult és Európát járt főúrként a cselekvést választotta. Megelőzve a reformkort, előtte járt az építők nemzedének, a a ,,hass, alkoss, gyarapíts" csak később megfogalmazott jelszavát alkalmazta, az építés szándéka vezette őt is, az építésé, amely fia: SZÉCHENYI István tevékenységében teljesedett ki az egész ország gazdasági fejlődésére kiható arányokban. 3. A cselekvés újat építést jelentett. Újjáépítést a kultúrában. Nem sokkal azután, hogy Johann Gottfried HERDER, német költő és történetfilozófus a magyaroknak közeli véget jósol, ez a cselekvés segíti a nemzet fennmaradását, újjászületését is, segíti a társadalmi haladás vonalába való felzárkózást, mert a nemzet megszületésével alakulhat ki az a keret, amelyben a társadalmi haladás kibontakozhat. A cselekvés megújhodásra, újrakezdésre buzdít. Az újrakezdés igénye, követelménye többször felmerült a magyar művelődés történeti alakulásában. Magyarország ugyanis nem a 18 —19. század fordulóján jutott el először a hazai kulturális értékek gyűjteményekbe foglalásának szándékáig és megvalósításáig. A magyarországi könyvhasználatnak, az írott emlékek, könyvek gyűjteményekbe szervezésének all. századig visszanyúló előtörténete ismeretes előttünk. A kolostorok, káptalanok, székesegyházak és királyi kancelláriák középkori virágzó könyvkultúrájának előzményeiből, meg a humanizmus hazai meghonosodásából fejlődhetett csak ki a 15. század második felére MÁTYÁS király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana és mellette a királlyal vetélkedő humanista főpapok számos értékes gyűjteménye. Hogy ezek a gyűjtemények, egyben művelődési központok, hogy királyi könyvtárunk nem a semmiből, nem máról holnapra keletkeztek, arról I. (NAGY) LAJOS király udvarának kultúrája, ebben az udvarban készült fejedelmi kódexkincsünk, a Képes Krónika meggyőzően tanúskodik. Kódexirodalmunk mellett az első egyetemalapítási kísérletek (Pécsett 1367-ben, Óbudán 1389-ben, Pozsonyban 1467-ben), továbbá a királyi udvar közelében megnyílt első könyvnyomtató műhelyünk működése — amelynek első nyomtatványától, az 1473-ban megjelent Budai Krónikától számítjuk a magyarországi könyvnyomtatás kezdetét — mind-mind virágzó középkori műveltségről beszélnek. Ez az udvari kultúra azonban, amely nálunk is kiindulópontja lehetett volna egy nemzeti könyvtár és nemzeti múzeum létesítésének — ahogy ez az 3. KOIXÁNYI Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtára 1802-1902. I. köt. Bp. 1905. 14. 1. 7* 99