AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

A nemzeti tulajdonba került könyvanyag felhasználásának ezt a tervezetét az Országos Könyvtárügyi Tanács

76 1953. szeptember 26-án tartott ülésében tárgyalta meg, illetve az azzal való foglalkozásra egy külön munkabizottságot hozott létre. A Könyvalap Bizottság A bizottság feladatkörét az OKT az alábbiakban határozta meg. Feladata: „1. A nemzeti tulajdonba került könyvek feldolgozásának folyamatos figyelemmel kísérése és tanulmányozása. 2. A könyvek feldolgozása, szétosztása és a könyvalap számára történő tartalékolás kérdéseiben elvi döntések hozatala. 3. Javaslatok előterjesztése a Könyvtárügyi Tanács részére az egyes könyvtárak gyűjtőkörét illetően."

77 A Könyvalap Bizottságnak 6 (a Népkönyvtári Központ megszűnését követően) 5 állandó tagja volt: a Budapesti Egyetemi Könyvtár, a Debreceni Egyetemi Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, a Népkönyvtári Központ és az Országos Széchényi Könyvtár, illetve azok vezetői. A titkári teendőket 1954 májusáig a Népkönyvtári Központ, azt követően pedig az OSZK illetékes osztályvezetője látta el. A bizottság első ülését 1953. október 26-án tartotta.

78 Ezen az ülésen vitatták meg a Könyvalap Bizottság működési tervezetét és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a bizottság a jövőben az OKT albizottságaként működik. Ezen az ülésen — az NK Könyvfeldolgozó Osztály beszámolóját követően — hagyták jóvá a régi magyar könyvek, majd a bizottság második ülésén (1953. december 21-én) a modern magyar könyvek feldolgozásának javasolt tervezetét kisebb módosításokkal. A Könyvalap Bizottság üléseit a szükségnek megfelelően esetenként hívták össze. így — önként értetődően — munkájának zöme az 1953 októberében történt megalakulását követő 1954. évre esik. Ekkor tárgyalták és hagyták jóvá, egyéb kérdések mellett, az un. 1 — 3 magyar anyagcsoport, a magyar periodikák, a modern idegen anyag feldolgozásának és szétosztásának tervezeteit. 1954— 1955-ben az RMK-művek és az ősnyomtatványok tervezetét tárgyalták meg.

79 1960. december 21-től az Országos Könyvtárügyi Tanács szakbizottságaiban történt átszervezés folytán a bizottság az Állománygyarapítási Szakbizottság Könyvalap Bizottságaként működött. Tagjai: dr. MÁTRAI László (Budapesti Egyetemi Könyvtár), RÓZSA György (MTA Könyvtára), HÁMORI Béla (OSZK), 76. 1953-ban hozták létre népművelési miniszteri rendelettel. „Ezt megelőzően (1951, 1952-ben) az Országos Népművelési Bizottság Könyvtárügyi Albizottsága tevékenykedett, melynek célja volt, hogy a szétszórtan működő könyvtárak vezető szervei munkáját összehangolja." — FARAGÓ Lászlóné: Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács (OKDT). = Könyvtári Minerva. 2. k. Bp. 1965. 121. 1. 77. OSZK-KEO/53. (1952-1956) 78. BERZA László, HARASZTHY Gyula, KOVÁCS Máté, LENGYEL Lajosné, RÓZSA Ilona, WALDAPFEL Eszter voltak jelen, az ülés jegyzőkönyve szerint. — OSZK-KEO/53. (1952-1956) 79. Csak részben került végrehajtásra. 1960 júliusában a Könyvalap Bizottság újból tárgyalta „Javaslat a nemzeti tulajdonban levő RMK-művek és ősnyomtatványok feldolgozására és szétosztására,, c. OSZK kollégiumi előterjesztés alapján. — OSZK-KEO/53. (I960-) 252