AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960
dr. CSÜRY István (Debreceni Egyetemi Könyvtár), RÉVÉSZ Ferenc (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), ügyvezetője pedig HORVÁTH Viktor volt. 80 Űj ügyrendjét az OKT Állománygyarapítási Szakbizottság és Könyvalap Bizottság 1961. február 8-i ülésében fogadta el és terjesztette fel jóváhagyásra az OKT Elnökségéhez. 81 Nyolc esztendő munkája Az NK Könyvfeldolgozó Osztálya és az OSZK Könyvelosztó az 1960. év végéig munkájának szervezetét, formáit és munkamódszereit szükségszerűen változtatta ugyan, de lényegében változatlanul fenntartotta az állami tulajdonba vett anyag teljes mértékű feldolgozásának és szétosztásának alapelvét. A feldolgozás menetében is érvényesítették azt az alapvető szempontot, hogy elsősorban a könyvtárak szempontjából fontosabb és használhatóbb anyagcsoportokat dolgozzák fel és osszák szét. Az 1956. évi ellenforradalmat megelőző években — a Népművelési Minisztérium és a Könyvalap Bizottság intencióinak megfelelően — minél nagyobb mennyiségű anyagot igyekeztek juttatni a közművelődési könyvtáraknak, különösen a klasszikus és haladó szerzők műveiből. 1956 után — amikor a feldolgozásra kerülő anyag összetétele változóban volt — a muzeális megőrzés és a tudományos kutatás céljait szolgáló könyvanyag feldolgozásánál a nagykönyvtárak és szakkönyvtárak igényeinek kielégítése került előtérbe, így ennek megfelelően fokozatosan csökkent a közművelődési könyvtárak részesedése is. 82 1954-ben befejeződött a szerzetesi könyvtárak anyagának begyűjtése, 1958ban pedig a még vidéken maradt táj raktárak anyagának Budapestre való felszállítása. 83 Az, ami ebben az időszakban hátráltatta az állami tulajdonba vett könyvanyag feldolgozását, az a könyvtárak sürgetésére átvett fölöspéldány-anyag volt, 84 mert ezeknek még a folyamatosan csökkentett mértékű átvétele is csak az államosított könyvanyag feldolgozásának rovására volt megoldható. 1958. november 1-től előbb egy külön fölöspéldány-csoportot hoztunk létre (mely egyben lehetőséget adott a beérkező — az államosított anyagnál értéktelenebb — fölöspéldányoknak külön való kezelésére), 85 1960. szeptember 15-től pedig az MM Könyv80. Az OKT Elnökségének 1960. dec. 21. keltezésű átirata. (Aláíró: KOVÁCS Máté az OKT elnöke, címzettje: HORVÁTH Viktor, az OSZK Könyvelosztó vezetője.) - OSZK-KEO/53. (I960-) 81. Jegyzőkönyv. Az OKT Állománygyarapítási Szakbizottsága és Könyvalap Bizottsága 1961. febr. 8-án tartott ülésén hozott határozatai. — OSZK-KEO/53. (I960 — ) 82. A Könyvelosztó által szétosztott teljes könyvanyaghoz viszonyítva (kötetekben) 1953-ban 31, 1957-ben 18, 1960-ban 6 százalék. — Az 5. pontban jelzett előterjesztésben 5. 1. 83. A pécsi tájraktár anyagát (37 m 3 ) vasúti szállítással konténerekben, a debreceni tájraktár anyagát (35 m 3 ) tehergépkocsikkal szállítottuk fel. — A Könyvelosztó 1958. évi jelentése, OSZK-KEO/73. (1952-1960) 84. 1953—1958-ban (becslés alapján) 600 000, 1959 —1960-ban (átvételi elismervények alapján) 106 000 könyvtári egység. — Az 5. pontban jelzett előterjesztésben 2. 1. 85. 1959-től a Könyvelosztó éves jelentései -*- külön-külön adnak számot a „törzsgvűjtemény" és a fölöspéldány-feldolgozás és -szétosztás munkájáról. — OSZKKEO/73. (1952-1960) 253
