AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

jogos nemzeti fölényre törőkkel is", s hogy a cikkíró végül mégis a magyar politika mellé áll: „A magyarok liberalizmusa nem egészen olyan, mint amilyennek azt Nyugat-Európával ők láttatni szeretnék, de rendelkeznek a valódi politikai tradíció és a jó politikai érzék fölbecsülhetetlen örökségével, ezért a nacionalista fanatikusokat leszámítva mindenki csak sikerüket kívánja." A Monarchia két felének belpolitikai viszonyait összehasonlítva az Edinburgh Review egyértelműen Magyarország fölényét állapítja meg: Ausztriában semmi sem történt a problémák megoldása érdekében, a liberálisok látványosan csődöt mondtak, a feudalizmus és a klerikalizmus erői egész Európában itt a legerősebbek — viszont Magyarország TISZA Kálmán koncepciózus irányítása mellett egységes, modern országgá fejlődött. Fontosnak tartja ugyan a városok parlamenti képviseletének a kiterjesztését, s megállapítja, hogy az agrárszocializmust csak terrorral tudják elfojtani, de elfogadja az erős kisnemesi-dzsentri befolyást, nem utolsó sorban a protestáns elem jelentős súlya miatt. Tárgyilagosan számol be az osztrák belpolitika vitás kérdéseiről és a két ország közti gazdasági kiegyezés körüli vitákról. A kvóta kérdésében alapos, a statisztikai adatokat összevető és értékelő elemzés alapján megállapítja, hogy „az osztrák követelés korántsem annyira magától értetődő, ahogyan azt ők maguk állítják." A gazdasági különválás viszont mindkét fél számára káros lenne, de Ausztriát sújtaná jobban.

62 Végül a folyóirat mérlegeli a Monarchia kilátásait. ,,Az általános bizonytalanság közepette Magyarország képezi a legstabilabb elemet. Valószínűnek látszik, hogy a magyar nemzeti állam valamilyen formában továbbra is fönnmarad." Magyarországon még hallani fogunk a nemzetiségi kérdésről, de „valószínűbb, hogy a jelenlegi magyarországi kormányt nem a nemzetiségi, hanem a társadalmi kérdések fogják veszélyeztetni, amennyiben nem szánja rá magát, hogy ezekkel az eddiginél komolyabban és figyelmesebben foglalkozzék".

63 Ausztriával kapcsolatban Magyarországon két irányzat küzd egymással: BETHLEN Gábor, RÁKÓCZI és KOSSUTH Lajos tradíciója, amelynek a követői a két ország viszonyát a perszonális unióra kívánják redukálni, s a kormánypárt fölfogása, amit oly kitűnően fejt ki az ifjabb ANDRÁSSY Gyula könyve. E szerint a kicsiny Magyarország számára a modern politikai és gazdasági viszonyok között csak az Ausztriával tartott kapcsolat biztosíthatja a tényleges függetlenséget, míg a formális függetlenség a szomszédok kénye-kedvének lenne kiszolgáltatva, hasonlóan a kis balkáni államok helyzetéhez. A lap ehhez hozzáfűzi, hogy Ausztria belső nehézségei lehetővé teszik Magyarország számára a Monarchián belüli politikai és gazdasági hegemónia megszerzését, MÁTYÁS király ambíciójának a megvalósítását. Ebben természetesen szembe fogja magát találni az autszriai németek valamennyi irányzatával, a klerikálisokkal liberalizmusa miatt, a szociáldemokratákkal kapitalizmusa és szocialistaellenessége miatt, míg az antiszemitákkal a zsidóknak biztosított kedvező pozíciók miatt. Ezért a magyaroknak nem érdekes többé a lajtántúli német hegemónia támogatása, ellenkezőleg Ausztria föderalizálasaval erősödne meg igazán Magyarország relativ súlya. 1898 áprilisban létrejött Ausztria és Magyarország kormánya között a magyar részre nem is kedvezőtlen új gazdasági megállapodás, de az osztrák parlament működésképtelensége folytán nem volt remény ennek alkotmányos úton történő elfogadtatására, a 14. paragrafusnak ilyen célra való alkalmazását viszont a kiegye62. Uo. 29-30. 1. 63. Uo. 31. 1. 523