AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

és az állam küzdelme rejlik, a magyar kormány CAVOTJR elvének, „szabad egyház a szabad államban", megvalósítására törekszik. A további kilátásokról szóvá a cikk megjegyzi, hogy WEKERLE miniszterelnök egyelőre nem akarja megreformálni a felsőházat, tehát most a magyarok nem követik az angol precedenst, mint azt korábban annyiszor tették alkotmányos nehézségeik során.

17 A tudósító jól látta, hogy a továbbiak FERENC JÓZSEF magatartásán múlnak. Május 18-án még cáfolta, hogy a király ellenezné a törvényjavaslatok megvalósulását, de 31-én már megírta, hogy az uralkodó vonakodik garanciát adni a javaslat megszavazásához szükséges új főrendek kinevezésére. Június 2-án a külföldi hírek között első helyen szerepel WEKERLE lemondása, de rögtön azzal a megjegyzéssel, hogy KHTJEN-HÉDERVÁRY kísérlete nem fog sikerülni és a király ismét kénytelen lesz WEKERLÉhez fordulni.

18 A vezércikk a helyzetet az 1832-es angliai választójogi reform körüli csatározáshoz hasonlítja, FERENC JÓZSEF végül engedni fog, ahogy annak idején IV. VILMOS is engedni kényszerült, mert a felsőház nem helyezkedhet szembe az alsóház többségének akaratával.

19 Amikor a király vonakodva bár, de mégis a javaslatok elfogadása mellett fejtette ki befolyását és júniusban a főrendek megszavazták a kötelező polgári házasságot, a Times vezércikke utalt arra, hogy a küzdelem a politizáló katolikus egyház ellen folyik, a pápa világi hatalmának visszaállítására törekvő vatikáni befolyás ellen irányul, amely gyöngíteni akarja a Hármasszövetséget, hogy így mérjen csapást elsőszámú ellenfelére, az olasz államra.

20 Októberre már három törvényjavaslat elfogadását üdvözölhette a Times. ,,A magyar minisztérium az állam jogáért harcolt, hogy a római egyházzal szemben maga irányítsa ügyeit, a nép jogáért harcolt, hogy meggyőződését érvényre juttassa az erős és reakciós arisztokráciával szemben, s Magyarország jogáért harcolt, hogy visszautasíthassa a bécsi központú klikkeknek belső ügyeibe történő beavatkozását. Az alsópapságnak a reform elleni dühödt kampányát a Magyarországon legföljebb 55 százalékot kitevő katolikusoknak is csak egy része támogatta, s minthogy az ultramontánok központja Bécsben van, a harcnak nemzeti jellege is volt, nemcsak a polgári szabadság volt a kérdés, de az autonómia is."

21 A magyar törvényhozás döntése még nem tett pontot az egyházpolitikai küzdelemre, a neheztelő uralkodó késlekedett szentesíteni a törvényeket, illetve a szentesítésért cserébe személyi változásokat kívánt a kormányban, elsősorban a javaslatok egyik sugalmazójának tekintett SZILÁGYI Dezső távozását. A Times erőteljesen elítélte ezt a kísérletet. Figyelmeztetett, hogy SZILÁGYI ,,a jelenlegi kabinet gerince", lemondása a reakció győzelme lenne, maga után vonná a Szabadelvű Párt kettészakadását és a kormány bukását.

22 A vezércikk azt tanácsolta WEKERLÉnek, hogy „mindenáron ragaszkodjék kollégáihoz."

23 Amikor decemberben végre megtörtént a szentesítés, LAVINO a hírrel együtt ismertette budapesti embere levelét, amely szerint a kormány le fog mondani, valószínűleg BÁNFFY lesz az új miniszterelnök, SZILÁGYI és HIERONYMI kiválik a pénzügyi tárcát bizo17. 1894- máj. 15. 7. 1. 18. 1894. jún. 2. 9. 1. 19. 1894. jún. 4. 9. I. 20. 1894. jún. 22. 9. 1. — Hasonló beállítás található a máj. lo-i (3. 1.) tudósításban is. 21. 1894. okt. 11. 9. 1. 22. 1894. nov. 29. 5. 1. 23. Uo. 9. 1. ?,?,' 515