AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

A millenium Az ezredéves ünnepségekről s a városligeti nagy kiállításról valamennyi angol lap hírt adott. A Times vezércikkében Magyarország liberalizmusát és gazdasági fejlődósét emelte ki, összekapcsolva az ausztriai klerikális törekvések elítélésével. „Magyarország egészében véve azoknak a liberális eszméknek a sikerét jelképezi, amelyektől ők [az osztrák reakciós pártok] leginkább iszonyodnak, s szemükben Magyarország még azzal is súlyosbítja vétkét, hogy bizonyítja, miszerint ezeknek az eszméknek a segítségével a növekvő népesség és a növekvő jólét útján tud haladni."

11 Az ország gazdasági fejlődése a Times szerint lényegében véve már fölszámolta a gazdasági függőséget is, míg a külföldi uralkodóknak az ezredéves évforduló kapcsán FERENC JózsEFhez intézett gratulációi ,,gyakorlatilag a magyar autonómia formális elismerését jelentik pontosan akkor, amikor ausztriai ellenfelei azt föl akarják számolni."

12 Az angol liberális gazdasági körök lapja, az Economist, ugyancsak a 30 év alatt elért gazdasági haladást figyelembe véve ítélte jogosnak a magyarok büszkeségét és ön-ünneplését.

13 A vezető review-k közül egyedül a mérsékelten liberális Nineteenth Century emlékezett meg a milleniumról. A szerző, a Londonban élő magyar származású REICH Emil, egy mindinkább a sovinizmus felé hajló magyar történelem- és államszemlélet népszerűsítésére vállalkozott. 14 Cikke ugyan nem tekinthető autentikus angol véleménynek, de érvei beillettek a kor gondolkodásmódjába, bármennyire furcsán is hatnak ma. Három alapmotívuma: Magyarország különállása Ausztriától, egységes jellege, és az angliai fejlődéssel mutatott hasonlósága. Az utóbbit a két ország parlamentjének és helyi önkormányzati rendszerének párhuzamos fejlődésében látja. Külpolitikai szempontból ugyan hasznosnak ítéli meg az Ausztriához fűződő kapcsolatot, de Magyarországot tekinti ,,a dualista birodalomban a túlsúlyban levő tényezőnek", mivel a belső ellentétektől legyengült Ausztriával szemben Magyarország földrajzilag ós történelmileg egységes, s „18 milliós lakossága idővel nemcsak nyelvében fog elmagyarosodni, ami jórészt már meg is történt, de meggyőződésében és a magyar államhoz való ragaszkodásában is." Az óriási gazdasági fejlődés fölemlegetésével az angol tőkét akarja Magyarországra csalogatni, ahol nem is álmodott lehetőségek várják. A magyar irodalom nagyjainak fölsorolása után a cikk még a RÁKOSI Jenő-féle ábrándokon is túltevő jóslattal fejeződik be: „Magyarország rendkívül fontos szerepet van hivatva vinni Európa egész keleti felében... Túl erőteljes ahhoz, hogy a szláv erő bekebelezze, túlságosan kulturált és gazdag ahhoz, hogy a kisebb dunai királyságok kultúr11. The Times, 1896. máj. 8., 9. 1. (A továbbiakban a Times-ra, való hivatkozásnál nem jelölöm a lapot külön, csak a dátumot és a lapszámot.) — Máskor így fogalmazott LAVINO: „A liberalizmus ellenfeleit nehéz megkülönböztetni Magyarország ellenfeleitől." 12. Uo. 5. 1. A Times gárdájánál nem állt egyedül az ilyen felfogás. Valamivel korábban a párizsi tudósító, BEOWITZ, így kiáltott föl a dunaparti Hotel Hungária erkélyén állva: „Buda-Pest! Maga a név is egy nagy jövő hírnöke. Egyet jelent a helyreállított szabadsággal, ami minden lépésnél szembeötlik, s egy növekvő nép föltáruló jövőjét jelképezi. . ." = The Nineteenth Century. 1894. okt. 627. 1. 13. The Economist, 1896. nov. 7. 1462. 1. 14. Emil REICH: Hungary at the close of her first Millenium = The Nineteenth Century. 1896. máj. 837 — 49. 1. — REICH Emil (1854—1910) a századforuló idején igen népszerű londoni fölolvasó (lecturer) és író volt. Néhány reá vonatkozó iratot őriz az Egyetemi Könyvtár Kézirattára, G 329 jelzeten. 33 OSZK Évkönyve 513