AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

tartott fönn az európai marakodást távolról (bár mind kevésbé fényes elszigeteltségben) szemlélő Nagy-Britanniával. Ennek megfelelően a Times elsőrangú tudósítókat igyekezett itt állomásoztatni, s 1892-ben magának ROSEBERY miniszterelnöknek az ajánlására vette át a Daily Telegraph-tól annak bécsi tudósítóját, William LAViNot. A holland származású és a manchesteri liberalizmus elveit valló újságíró imponáló horizontú külpolitikai tájékozottsága széles ismeretségi körrel párosult. Ausztria politikai életének meghatározó tényezőit az arisztokrácia és az udvar nagy súlyában, a katolikus egyház reakciós politikai szereplésében, a kispolgárság antiszemitizmusában és az egyes nemzetiségek szűklátókörű gyűlölködésében látta. Ezekkel szembeállította Magyarország liberális kormányzatát, politikai stabilitását, s úgy vélte, hogy a Monarchia általa is hirdetett európai misszióját csak egy erős Magyarország s az arra való támaszkodás biztosíthatja. Minden rokonszenve ellenére sem szemlélte azonban Magyarországot kritikátlanul, s minden bizonnyal a századvég magyarországi fejleményeinek is szerepe volt abban, hogy mind kevésbé bízott a nemzetiségi kérdéssel sikertelenül birkózó Monarchia tartós fönnmaradásában. Noha egyformán tartott a pángermanizmustól és a pánszlávizmustól, bécsi tartózkodása végére, 1902-re, arra a következtetésre jutott, hogy Angliának Németországgal szemben Oroszországra (s vele együtt Franciaországra) kell támaszkodnia.

8 A londoni szerkesztőség, élén a külpolitikai szerkesztővel, M. WALLACE-SZCI, nagyra tartotta bécsi tudósítóját, akinek újszerű külpolitikai konklúziója közel állt az ő véleményükhöz.

9 A kiegyezés utáni Magyarország harminc éves impozáns fejlődését látványosan igazolni látszó 1896. évi millenium kapcsán ugyan nem született Angliában különösebben sok átfogó értékelés Magyarországról, de a század végén a Monarchia mindkét felében kritikus méreteket öltő belpolitikai válságok során szinte valamennyi fontos folyóirat foglalkozott a Monarchiával vagy közelebbről Magyarországgal, s ezeket a Times-ha,n megjelenő részletes, sokszor naponkénti tudósításokkal és kommentárokkal együtt vizsgálva

10 elénk áll az a kép, amely Magyarországról az újságolvasó, érdeklődő, s elsősorban az aktívan politizáló körökben az új század küszöbén élhetett, s amely kiinduló pontját képezte a 20. század első évtizedében a Monarchiával kapcsolatban is aktivizálódó angol külpolitikai érdeklődésnek. 8. The history of The Times. Vol. 3. The twentieth century test. 1884—1912. London, 1947. (Továbbiakban Times History III) 250 — 51., 375—76. 1., valamint LAVINO 1894 és 1902 közötti tudósításai. A Times hivatalos története nem emeli ki tudósítójának Magyarországgal szemben annyira kedvező véleményét. 9. TJo. 147. 1. 10. A jelen tanulmány megírásánál csak a magyarországi közkönyvtárakban föllelhető folyóiratok anyagára támaszkodhattam, így a napliapok közül egyedül a Times-ra,, de a vezető review-k nagyobb részét figyelembe tudtam venni. Nem hiszem, hogy teljesebb bázis esetén lényegesen eltérő megállapításokra jutottam volna. Érdekes, hogy 1904-től megnőtt a Magyarországra, elsősorban az akkori Képviselőházi Könyvtárba járó angol folyóiratok száma, amit rövidesen tovább növelt SZABÓ Ervinnek a Fővárosi Könyvtárban követett beszerzési politikája.