AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Frank Tibor: Apponyi Rudolf londoni követsége (1856—1871)
Nem tartott sokáig, amíg sikerült megnyernie a sziget lakóit. Er war ein Diplomat der alten Schule, Sohn eines Bothschafters, in den besten Beziehungen mit der ganzen grossen europäischen Gesellschaft... — így PLENEK, aki azt is tudta, hogy milyen nehéz „bekerülni" az angol családokhoz. 22 Ami azonban nem sikerül az attasénak (még akkor sem, ha ő a kereskedelmi miniszter fia), az könnyedén sikerül a főnökének. AppoNYit szívesen látták Marlborough House-ban csakúgy, mint Cambridge Cottage-ben: sem ALBERT EDWARD herceg, VIKTÓRIA királynő trónjának várományosa, sem az agg, bár energikus Duchess of CAMBRIDGE nem tartotta rangján alulinak, hogy melegebb hangot használjon a magyar gróffal. 23 Az ifjú George CAMBRIDGE-Í herceg egyenesen örülni látszott, hogy németül beszélgethet és levelezhet valakivel — jelentkezett is gyakran. 24 Az 1860-as évtized második felében meglehetősen sűrűn váltakozó kormányfők és külügyminiszterek — DiSRAELi-t kivéve 25 — mind igen szívélyes hangot használtak AppoNYival. Amiben szerepet játszott az is, hogy BENCKENDOKFE gróf cári rendőrminiszter lányát igen könnyen barátnőjükké fogadták a hölgyek: kedves volt, nyílt és jószívű. „Olyan szomorú dolog, hogy sose láthatjuk és mindannyian oly nagyon hiányoljuk, hogy nem állhatom meg, hogy ne írjak egy sort, amit ez ideig csak azért nem tettem, mert attól tartottam, hogy zavarom — ... — Remélem, hogy eljön és megnézi Pembroke Lodge-ot hamarosan — vagy megmondja, mikor menjek fel, hogy láthassam" — üzente a volt miniszterelnök neje BENCKENDOKFF Annának, és búcsúzóul hozzátette: „With my kindest remembrance to yr husband & son & love to Helene, believe me, dear M me Apponyi, always yrs affect ly Janny Russell"? 6 Lord CLARENDON, a külügyminiszter, azonnal megküldött minden Bécsből, BLOOMFIELD követtől érkező diplomáciai jelentést, mikor a porosz—osztrák háború már javában dúlt ós meg is ígérte mindjárt, hogy a jövőben is rendszeresen tájékoztatja. 27 ,Milles amitiés sincéres'' — búcsúzott rövid, szűkszavú (de bizony 22. PLENER I., 111. — E. PLENER— I. PLENER; London 1867. márc. 11. HHStA: Nachlass Plener, Karton 16. 23. ALBERT EDWARD hg.—APPONYI Rudolf; Marlborough House, 1866. jún. 30. OSZK Kt: Fond 11/461/27. J. Home Purves-APPONYI Rudolf; Cambridge Cottage, Kew, 1866. júl. 19. Fond 11/461/53. Vö. PLENER L, 117-118, 207. 24. GEORGE (Duke of CAMBRIDGE)-APPONYI Rudolf; 1858-1871, OSZK Kt: Fond II/187/1-17, ill. 11/461/78. 25. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gazdag AppoNYi-gyűjteményében nem található egyetlen, DISRAELI és APPONYI kapcsolatára vonatkozó dokumentum sem. Idevágó írásos emlékeket mind a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, mind pedig forráskiadványokban is hiába kerestem, így — az angliai DisRAELi-hagyaték (Disraeli Papers at Hughenden Manor, Buckinghamshire) ismeretének hiányában — kettőjük viszonyának alakulását illetően feltevésekre vagyok utalva. E kérdésben sajnos az igen kiterjedt DiSRAELi-irodalom sem nyújt segítséget, ha Robert BLAKE kitűnő biográfiája kínál is támpontokat DISRAELI és az — elsősorban angol — arisztokrácia viszonyának elemzéséhez (Robert BLAKE: Disraeli. New York, 1967. 278-284,397, 411, 505, 763-764. 1.) 26. Janny RUSSELL—APPONYI Rudolfné; Pembroke Lodge, 1866. júl. 23. OSZK Kt: Fond 11/461/57. Lord John RUSSELL (később Lord RUSSELL) APPONYLVIOZ írott, jelentős forrásértékű magánleveleit 1. Fond II/351/1 —48. 27. CLARENDON-APPONYI Rudolf; 1866. jún. 23. ós 28. OSZK Kt: Fond 11/461/26, ül. 77. CLARENDON és APPONYI igen érdekes magánlevelezését (1856 — 1870) 1. Fond II/104/1-54. 488