AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Nem kapzsiság, nem erőm túlbecsülése" (Vajda János politikai néplapjáról, a Csatárról)

padi tücskök s bogarak uralkodása újra beáll, s az ,alkotmányosdi' helyére az irodalmasdi és a komédiásdi — legalábbis nem nyaktörő s szintén élvezetes kórsága lépend. A frázisok a múzeumból [ti. a Nemzeti Múzeumban ülésezett az országgyűlés] a nemzeti színházba költözendnek, ahol azt a ,bevallott' komédiások fogják a karzat örömére eldörögtetni, azon jótékony különbséggel, hogy itt az illúzió, ha tán valóbb, de kevéssé fájóbb leend.. .Node csitt! ... Utaljuk a kegyes olvasónőt a legújabb — állapotot hirdető rendeletekre [provizórium], és ezekből látni fogja, miszerint ismét olyan korszakba értünk, melyben a ... nempolitikai lapnak nem szabad politizálni! És mindennek dacára mégis a nempolitikai lapok lesznek érdekesebbek a politikaiaknál! Minek következtében kevesebb nagyképet fogunk látni... mert szegény írók mégiscsak szerényebbek a nagypolitikai ... csizmadiáknál! ... Diktum-faktum ... ennélfogva engedje meg a kegyes olvasónő, ha szorosan vett női divatlapunk lételét nem kockáztatva, a politika tilosától ezentúl őrizkedni, de azután annál nagyobb figyelmet fordítani fogunk a szépművészetiekre."

37 A Csatár — a fentiekből következően — befejezetlen mondat, torzó, mint ahogy bimbajukban hervadtak a nagy remények és csüggedések közt telt 1860— 61-es esztendő politikai küzdelmei is. A Habsburgok monarchiája még elég erősnek véli magát ahhoz, hogy nem-mel válaszoljon a magyar országgyűlés óvatosan fogalmazott alkotmányos követeléseire, politikai életünk Deák és köre által befolyásolt hangadói pedig úgy érzik, többet képesek kiharcolni annál, amit a szűkmarkú hatalom ígért. „Wir können warten" — adják ki mindkét oldalon a jelszót. VAJDA távoztat a Csatár éléről mégsem az alkotmányos küzdelmek átmeneti vereségével magyarázhatjuk elsősorban. Erős ellenérzései a birtokos nemességgel szemben már az országgyűlést megelőzően ismertek voltak.

38 Az országgyűlés idején vállalt akciószövetsége csak ideiglenes és nem ellenvetésektől mentes.

39 1861 őszén írt glosszái és 1862-es röpiratai az országgyűlés politikájával szemben megnyilvánuló plebejus elégedetlenség egyik változatának kifejezői. Plebejus szemléletű író, politikus a jövőben átmenetileg sem vállalhat többé szövetséget a birtokos nemesség haladó jegyeiben mindinkább szűkülő két nagy csoportosulásával — ez a felismerés hagyatja oda vele a Csatár szerkesztői székét és az ott kezdett munkát. Ez teszi olyan ótestamentumi ihletésűvé indulatait 1862-ben írt röpirataiban és 1863-ban szerkesztett lapjában, ahányszor a nemesi politika vagy életszemlélet kerül szóba. Az önbírálat és a Polgárosodás szerzője a Csatár szerkesztése idején gyűjti a röpiratokban ország-világ elé tárt érveit és tapasztalatait. 37. Uo. 1861. nov. 15., 22. sz. 38. Széptani Levelek. Nővilág. 1861. márc. 1., 73. 1. 39. VKrK 6. k. 365-371.1. 478