AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplójá-nak elfelejtett szövegváltozata. — Három Kazinczy-levél

Kérdés, a FviNG-féle másolaton kívül, melyik lehet az a másolat, amelyik bizonyíthatóan az eredetiről készült. SZMIK Antal „eredeti"-nek tartott kéziratáról az is feltételezhető, hogy valóban autográf Fogságom naplója-kézirat, amelyet KAZINCZY bizalmas barátjára bízott. Tudjuk, hogy KAZINCZY, mint a többi munkáját, a Fogságom naplójá-t is többször átdolgozta és nem azonos szövegeket ajándékozott barátainak. A nyomtatásban eddig megjelent kéziratok erős szövegromlása azt is bizonyítja, hogy a napló kéziratban terjedt és másolatok, másolatokról készültek. Az ismert, nyomtatásban megjelent szövegkiadások időrendben a következők: 1848. Országgyűlési emlék. Politikai, történeti és szépirodalmi almanach. Szerk. VAKOT Imre. 63—87. p.: „Kazinczy Ferenz (!) fogsága naplója. Az eredeti ortográfia szerint közli Pásztor Dániel." A kézirat 1795. augusztus 20-án a budai fogságban történt eseményekkel fejeződik be. 1869. Vasárnapi Újság 6—12. sz.: Kazinczy Ferencz naplója budai fogságában. Az újság szerkesztője, NAGY Miklós lapalji jegyzete: „Kazinczy Eerencznek 1794—5. évi budai fogságában vezetett naplóját Milesz Béla tiszafüredi ref. lelkész úr szíves közlése szerint adjuk, ki azt Kazinczy Gábor bánfalvi könyvtárából, az ott levő eredeti kéziratból híven másolt le." 1873. Vasárnapi Újság 35—47. sz.: Kazinczy Ferencz fogsági naplója. Második fogás. A bevezetése hivatkozik az 1869. évi közlésre. „Mint akkor is meg volt jegyezve, Kazinczy budai fogságának naplója nem először látott világot azon alkalommal, bár oly teljesen nem volt előbb közölve. A napló azonban ama közleménnyel, mely csak a foglyok elítéltetéséig terjedt, nincs befejezve ; s most alkalmunk van annak második fogását is, az eredetiből vett másolat után közölni. E második részt az teszi különösen fontossá, hogy még eddig sehol sem jelent meg s mi közöljük most legelőször. Ez az oka, hogy kisebb érdekű részleteit sem hagytuk el, oly időkből, s oly ember emlékirataiban semmi, a legmellékesebb részlet sem lehet érdektelen. A szövegben Kazinczy szokása szerint előforduló számos idegen nyelvű (diák, német, franczia) idézetet, hogy minden olvasónk megérthesse, ha ama nyelvek egyikét, vagy másikát nem bírná is magyar fordításban zárójelbe vetettük. A teljes napló itt következik." 1900. Pécsi Napló 1900. december 25. szám, Karácsonyi melléklet 1—16. p.: Kazinczy naplója. Ez a most megtalált változatunk. 1931. ALSZEGHY Zsolt a RiNG-féle másolatot adta ki. 1948. GEBÉB László kiadásában olvassuk: „Mostani kiadásunk alapja Kazinczy kéziratának egy közeikorú másolata, mely nemrég Bihar megyében került elő. Tolnai Gábor.. .hívta fel rá figyelmünket, s Kertész Dániel volt szíves felhasználásra átengedni." 1951. TOLNAI Gábor a RiNG-féle másolatot adta ki újra. Ennek a kiadványnak, az Országos Széchényi Könyvtárban levő példányában (175. p.) CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára feljegyzése szerint „1 másolat Spóner Sándor tulajdonában, Rátka, Zemplén megye, Széchényi tér 2." Érdeklődő levelemet 1972ben a posta visszaadta „A címzett ismeretlen" megjegyzéssel, ez a kézirat ha létezett ezen a címen — ma már eltűnt. 1952. BENDA Kálmán is a RiNG-féle másolatot adta ki Kazinczy Ferenc naplója 1794. dec. 14—1795. szept. 25. címmel a Magyar jakobinusok iratai. Naplók, följegyzések, röpiratok c. kiadvány III. kötet, 296—325. lapján. Közölte KAZiNCZY-nak e művéhez készített valamennyi rajzát. 439