AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

I. Az OSZK 1974-1975-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1974—1975. évi működése

A Csereszolgálat munkája az utóbbi években aktívabbá vált, mind a külföldre kiküdött, mind az onnan átvett dokumentumok száma emelkedett. (Kiküldés 1972: 21481, 1974:30 702, 1975: 32 564, átvétel 1972: 19 846, 1974: 22 385, 1975: 25 407, könyv és időszaki kiadvány együtt.) A számok mögött a Csereszolgálat elé kitűzött kultúrpolitiaki célok megvalósulása áll: nagyobb arányokban vásároltunk és küldtünk ki külföldre a szocialista Magyarországot bemutató, idegen nyelvű műveket s aktívabb támogatást nyújtottunk a magyar anyagot gyűjtő külföldi intézményeknek. Tudományos és oktatási anyaggal, valamint anyanyelvű irodalommal igyekeztünk ellátni a külföldi magyar tanszékeket, intézményeket, könyvtárakat. A magyarországi könyvtárakban található külföldi irodalom számbavétele, az erről adott tájékoztatások s a belföldön nem található szakirodalom behozatala központi szolgáltatásaink második csoportját képezik. A Könyvek Központi Katalógusába a két év alatt közel háromszázezer (289 440) új cédula került beosztásra, az adott tájékoztatások száma közel harmincezer volt (28 317). A katalógus folyamatban levő rekonstrukciója bizonyos módosításokat tett szükségessé, így a régi keretekben folyó rekonstrukciót csak csökkentett ütemben folytatták. A rekonstrukció koncepciójának felülvizsgálata érdekében számos elméleti és gyakorlati vizsgálatot kezdtek el, ill. vettek tervbe, ezek eredményeitől függ majd a további előrehaladás. Széles körű országos tájékozódás és számos összehasonlító elemzés előzte meg a Külföldi Könyvek Országos Gyarapodási Jegyzéke c. kurrens lelőhelyjegyzék reformját. Az 1962-ben indult jegyzék tizenhárom éven keresztül változatlan formában jelent meg s nem váltotta be azokat a reményeket, melyeket megindulásakor hozzá fűztek. Alapításakor azt várták tőle, hogy a gyarapítás, tájékoztatás, központi címleírás, könyvtárközi kölcsönzés koordinálásának segédeszköze lesz, s centralizált helyzeténél fogva feleslegessé teszi majd a helyi gyarapodási jegyzéket. Éppen ellenkezőleg történt: a hazai könyvtárügyi fejlődés a decentralizáció, a szakterületi tagozódás felé haladt, a későbbiekben e folyamat új típusú koordinációját hozva magával. A kurrens jegyzék adatainak visszakeresését sem kumuláció, sem mutatórendszer nem biztosította, így a füzetekben felhalmozott adattömeg önmagában is használhatatlanná vált. így joggal határozta el a könyvtár, hogy a jegyzék megjelenését 1975-től beszünteti. Ettől kezdve a Széchényi Könyvtár a külföldi könyvek bejelentéséből származó cédulákat — a központi katalógus változatlan továbbépítése mellett — mint clearing-állomás kezeli. E clearing-állomás feladata, hogy a cédulákat szakterületenként szétválog megfelelő példányszámú másolatok elkészítése után azokhoz a szakmai információs központokhoz továbbítsa, amelyek az előzetes megállapodás szerint saját információs bázisuk ilyen irányú kiszélesítésével különböző szolgáltatások nyújtására vállalkoznak (gyarapodási jegyzékek, központi katalógus stb.). Ezzel megteremtődött annak lehetősége, hogy a Központi Katalógusban betűrendben tárolt, lelőhely-megállapításra alkalmas címanyagot a szaktájékoztatás is felhasználhassa. Eddig 16 intézmény kötelezte magát szerződésben arra, hogy a kapott cédulaanyagot a szaktájékoztatásban rendeltetésszerűen felhasználja. A Széchényi Könyvtár a jövőben kiadvány formájában csak a referensz-műveket fogja megjelentetni a társadalomtudományok köréből, valószínűleg évi két számban, a megfelelő kumulálást és mutatórendszert biztosítva. 43 !