AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Busa Margit: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplójá-nak elfelejtett szövegváltozata. — Három Kazinczy-levél

halt meg s oldalági örököse az ingóságait nyilvános árverésen 1899. augusztus hónapban eladván, én e becses kéziratot más egyébb iratokkal együtt magamnak megszereztem s mint hazánk egyik kiváló nagy emberének irodalmi ereklyéjét nagy s hazafias kegyelettel őrizem." A napló az eseményeket a budai fogság befejezéséig mondja el. Az Akadémia Kézirattárában van egy, LuGOSSY-gyűjteményből származó másolat, ismeretlen kéz írásával, TOLDY Ferenc autográf jegyzetelésével. A LUGOSSY-gyűjtemény két kéziratának szövege jelentősen eltér egymástól, feltételezhetjük, hogy a LuGOSSYak tulajdonában két Fogságom naplója-kézirat is volt. Míg az egyik TOLDY idejében került az Akadémiára, a másikat 1899-ben SZMIK Antal vásárolta meg. Kinek a tulajdonában, hol van most ez utóbbi kézirat, nem tudjuk. A LuGOSSY-család két kéziratának szövege közül egyik sem azonos az Akadémián őrzött, úgynevezett RiNG-féle másolattal,

2 melybe TOLDY 1831. szeptember 17-én, az eredeti KAznsrczY-kéziratra vonatkozó adatokat feljegyezte: ,,Az 1828-adik esztendőben tette le nálam azt nyilatkoztatván, hogy tartsam meg s ha az ő halála után úgy találom, hogy gyermekei ezen irományt meg tudják becsülni, adjam azoknak által." Máig sem derült ki, hogy a Fogságom naplójá-nak. ezt az autográf kéziratát melyik KAziNCZY-gyermek kapta. A jelen esetben a másolók kilétének meghatározása sem könnyű feladat. Évekig azt hittük, hogy TOLDY Ferenc másolta le ezt a rábízott KAZiNCZY-kéziratot. GERGELY Pál bizonyította be, hogy ez a kézirat TOLDY Ferenc megbízásából, RING Adorján akadémiai írnok munkája, azóta nevezzük a kéziratot RINGféle másolatnak. Ezt a tényt először TOLNAI Gábor közölte a Fogságom naplója kiadásában.

3 Nem tudjuk, kinek a másolata az a Fogságom naplója-kézirat, amelyet az Akadémia Kézirattára 1948-ban vásárolt és a bejegyzés szerint a tulajdonos „Tóth János úrtól kapta, Draskóczy Gábor ev. ref. gimn. tanár és Fülöp Pál Űjkécske." Későbbi, gépiratos feljegyzés „ifj. Fülöp Pál egy. halig, tulajdona. Újkécske."

4 Az Akadémia Kézirattárában levő kéziratok a fogság kezdeti idejét mondják el, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött kéziratok közül az egyik csak a munkácsi, a másik csak a kufsteini időkről szóló részt tartalmazza. A korábbi szerzemény BAJZA József tulajdona volt, „Propylaeumok Kazinczy Ferenc jegyzéseiből".

5 Ez a kötet egykorú másolatok konvolutuma, több kéz írása, részben KAZINCZY Ferenc autográf megjegyzéseivel. A másik kézirat "Kazinczi Ferenc munkácsi fogságában írt kérirata"

6 autográf. Bejegyzés az 1. fólión: "A legtisztább és becsessebb Barátságnak jeléül ajándékba bírja, mint tisztelt Kincset ezen könyvecskét Cserey Farkas Tekint. Regmeczi Kazinczy Ferenc Úrtúl, Ki észtet eczetbe ásztatott vas rosdával Munkácsi fogságba írta 1801 esztendőben." A kézirat utóbb Dr. NAGY János, majd 1882-től SZÁSZ Gerő tulajdona lett, tőle vette meg az Országos Széchényi Könyvtár. 2. Rakt. jelz.: Tört. 4-r. 32. sz. 3. KAZINCZY Ferenc: Fogságom naplója. Sajtó alá rendezte TOLNAI Gábor. Bp. 1951 1751. 4. Rakt. jelz., ül. iktatószám: 82/1948. 5. Quart. Hung. 1403. sz. 6. Duód. Hung. 53. sz. 438 i