AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

I. Az OSZK 1974-1975-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1974—1975. évi működése

zi átlagban is igen jó eredménynek számít. A nem hivatásos kiadóknál természetesen kedvezőtlenebb az eredmény: kiadványaikat csak 42 százalékában látták el ISBN-számmal. Megtörténtek az előkészületek az időszaki kiadványok ISSNszámmal való ellátásának 1976-os bevezetésére is. Ez a munka a periodikumok vonatkozásában jóval több nehézséggel jár, mint a monográfiáknál. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet a magyarországi folyóiratoknak már előzőleg nyugaton kiadott ISSN-számok sokasága, mely a kiadványok és a nyelv ismerete hiányában számtalan hiba forrásává vált. A hazai könyvtárak állománygyarapításának és állományapasztásának munkájához könyvtárunk három részlege nyújt aktív segítséget: a Kötelespéldány Szolgálat, a íolöspéldány Központ és a Nemzetközi Csereszolgálat. A nyomdák által beszolgáltatott kötelespéldányok számának lassú emelkedése tovább tart. (1973: 1 018 342, 1974: 1,039 329, 1975: 1 047 272). A növekedés elsősorban a füzetes nyomtatványok számának emelkedéséből adódik. A beérkező nyomtatványokból az OSZK részesedése 164 142, ill. 162 020 db volt (tehát mintegy 16 százalék), a hazai könyvtáraknak 602 754, ill. 554 000 db jutott. A fennmaradó fölöspéldányokat régebben a Fölöspéldány Központ bocsátotta utóválogatásra, 1975 októberétől azonban ezt a feladatot is a Kötelespéldány Szolgálat látja el. A kötelespéldány beszolgáltatás teljességének biztosítására újabb erőfeszítések történtek. (Helyszíni ellenőrzések, sokszorosítók bevonása a beszolgáltatásba, stb.) A kötelespéldányok elosztásának új, a hazai könyvtárügy jelenlegi helyzetének jobban megfelelő rendszerének kidolgozása — a Kulturális Minisztérium kezdeményezésére, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ részvételével — szintén napirendre került. A hálózati elv helyett a gyűjtőköri kooperációra alapuló elképzelések később a regionális ellátás új szempontjaival bővültek. A íolöspéldány Központ a hazai könyvtáraknak a két év alatt 83 824 könyvtári egységet juttatott. A szétosztott anyag egy része fölöspéldány volt, más része a kötelespéldány-maradékból származott. További 37 509 fölöspéldány címét az anyag átvétele nélkül közvetítették. Az egyes könyvtáraktól mintegy 140 000 fölöspéldányt vettek át, további hasznosításra, ill. egy központi tartalékraktárban való elhelyezésre. A Fölöspéldány Központ mintegy egymilliós állományának 1972-ben megkezdett selejtezése és szakcsoportosítása befejezést nyert. Jelenleg a Központ kb. 150 000 feldolgozott és 800 000 feldolgozatlan kötettel rendelkezik. Ennek az anyagnak feltárása és hasznosítása az elkövetkező időszak feladata. A hazai könyvtárügy régi problémája, a központi tároló könyvtár megvalósítása került újra napirendre a törökbálinti társasraktár építésének tervével. A több intézmény — köztük több könyvtár — társulásával felépítendő raktárkomplexumból könyvtárunk is részesül a központi tárolás és kölcsönzés funkciójának ellátására. A Központi Kölcsönzési Alap és Tároló Könyvtár feladat- és gyűjtőkörét, szervezetét és működését, továbbá a fölöspéldány Központnak a tároló könyvtár működésével kapcsolatos, megváltozott feladatainak tervét könyvtárunk vezetősége 1975 őszén tárgyalta meg. A tervezet a következő évben az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács elé kerül. A Nemzetközi Csereszolgálat a külföldről beérkező anyag nagy részét, mintegy 85 százalékát, a gyűjtőkörileg illetékes könyvtárak között osztotta szét, a fennmaradó 15 százalék az OSZK-nak jutott. 42