AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka (1623—1636)

prélumon nyomtatnak, egyiken az lengyelországi socinianusok könyve ellen Alstedius munkáját, talám jövendő (1637) húsvétra, az kinek az Úr Isten azt adja érni; az püspök uram praedicatiós könyvét deákul; pünkösdre el fogják végezni."

85 A Gradual elkészültével felszabadult nyomdai kapacitást tehát egy másik, hasonlóan nagyszabású és nagy apparátust igénylő munkára fordították: ALSTED : Prodromus-&ró\ (58) van szó. A mű kiadásának előzményéhez tartozik, hogy akkortájt, amikor a fehérvári iskola neves külföldi professzorai a fejedelmi udvarba érkeztek, 1630-ban, megjelent Lengyelországban, Raków-ban Joannes VOLKELnek De vera religione és Joannes CRELL-nek De Deo et ejus attributis című, együtt megjelentetett munkája.

86 E két neves unitárius tudós munkája nagy hatást keltett, és a szociniánus tanok további terjedését segítette elő. RÁKÓCZI azt kívánta a külföldről bejött fehérvári professzoroktól, hogy írjanak a reformátusok részéről cáfolatot e munka ellen: erre írta meg ALSTED a Prodromus-t, amely VOLKEL művét támadja. A fő azonban CRELL cáfolása lett volna, aki különösen népszerű volt Erdélyben, erre azonban ALSTED-nek betegeskedése miatt már nem jutott ideje. CRELL munkájának elemzésére és megválaszolására BISTEREELD vállalkozott, de hogy műve szélesebb körben fejtse ki hatását, azt nem Erdélyben, hanem Leidenben adta ki 1639-ban, De uno Deo

8

"

7 címmel, és a Prodromus-hoz hasonlóan ennek nyomtatási költségeit is a fejedelem viselte. Ezután fogott hozzá BISTER FELD, hogy elkészítse az időközben (1638-ban) elhunyt ALSTED: Prodromus-ához az Index-et (Ő8),

88 ami 1641-ben mégis jelent. Bár SZABÓ Károly külön műnek fogta fel a BiSTERFELD-féle indexet, nyilvánvaló, hogy azt az alapművel, a Prodromus-szal együtt kívánták megjelentetni. Ezt igazolja a folyamatos ívszámozás és a külön címlap hiánya. Amint az 1635-ben kiadott nyomtatványokkal kapcsolatban már szó esett róla, ALSTED : Prodromus-an&k impresszuma és előszava is az 1635-ös dátumot viseli. Amint azonban a fent idézett,

89 kétségkívül hitelt érdemlő levél bizonyítja, a Prodromus nemcsak hogy nem készülhetett el 1635-ben, de valószínűleg hozzá sem foghattak nyomtatásához, a mű maga valójában ennél jóval később jelent meg, míg mutatója pedig csak 1641-ben. így 1635-ben mindössze az előszót írták. Ugyanebben az 1636. augusztus 12-én kelt levélben említi RÁKÓCZI „püspök uram praedicatiós könyvét deákul,"

90 amit jövő (1637) pünkösdre el fognak végezni. Itt GELEJI KATONA István: Praeconium evangélium?

1 című könyvéről van szó, amely azonban szintén nem készült el a tervezett határidőre, mert csak 1638-ban jelent meg. A latin nyelven először 1634-ben megjelent ALSTED által átdolgozott heidelbergi kiskáté (42) 1636-ban latin—magyar nyelven is napvilágot látott, verzóján latin, rektóján magyar szöveggel, de már szerzője nevének feltüntetése nélkül. Ebből a kiadásból mindössze egy töredék maradt fenn, a kiskáté 12 leveles első 85. SZILÁGYI Sándor: I. Rákóczi György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. = Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1875. 802. 1. 86. KAWECKA—GBYCZOWÁ, Alodia: Ariánske oficyny wydawnicze Rodeckiego is Sternackiego. Wroclaw—Warszawa, etc. 1974. 338 — 339. 1. 310. sz. 87. ZOVÁNYI: Cikkei. 55. 1. 88. SZABÓ Károly: RMK II 573. 89. L. 85. jegyzet. 90. SZILÁGYI Sándor: /. Rákóczi György fejedelem levelezése Tolnai István sárospataki pappal, m* Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1875. 802. 1. (1636. aug. 12.) 91. RMK II 521 Gyulafehérvár 1638. 368