AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka (1623—1636)
méretű héber és — a kor ízlésének megfelelő — GRANJON és GARAMOND által meghonosított, a kor színvonalán álló formájú görög betűkkel. A héber és görög betűkkel rendelkező 17. századi nyomdák között GULYÁS Pál sem említette a gyulafehérvári műhelyt. 49 A gyulafehérvári nyomdában szövegek szedésére használt görög betűtípus a fennmaradt kiadványok szerint legalább 237 különféle jelből, ékezetes betűből, ligatúrából és abbreviatúrából állt (szemben az általában 130—150 betűt és jelet tartalmazó kurzív vagy antikva betűsorokkal). A szedést rendkívül megnehezítette az ékezetes betűk és ligatúrák sokfélesége — amellyel a korabeli betűmetszők a görög kézírást igyekezték utánozni. A rendszeres tankönyvkiadás 1634-től indult meg Gyulafehérvárott. Ebben az évben ALSTED-nek egy latin (43) és az említett görög (41) alapfokú tankönyve jelent meg, mindkettő később több kiadást is megért. ALSTED: Gatechismus (42)-a, ugyancsak ebből az évből való. Ennek is, mint a tankönyveknek, már a címlapján olvasható, hogy a gyulafehérvári iskola használatára szánták. A Rudimenta linguae latináé (43) címlapján nem tünteti fel a nyomtatás évét, de az előszóban az 1634-es dátum olvasható, és a kis kötet tipográfiai anyaga is ezt az évszámot teszi valószínűvé. Csak töredékét ismerjük az 1635. esztendőre szóló kalendáriumnak (44) — naptár része teljesen hiányzik, csak a Judicum Astromantium maradt fenn töredékesen, és a mű címlapja is csonka. A csonka címlap impresszumának beosztásából úgy látszik, hogy a nyomdász, EFFMURDT nevét is feltüntette. Fennmaradtak ebből az évből a május 12-i országgyűlés artikulusai is (40). A következő évből, 1635-ből, hét tankönyv megjelenéséről tudunk, ezek közül ALSTED: Rudimenta lingue latináé (49) című tankönyve újraszedve és kijavítva, második kiadásban jelent meg. Grammatiká-\kx6\ (50) RÁKÓCZI György a következőt írta TOLNAI Istvánnak: ,,Az mely grammatikát Alstedius curált, annak is elvégezték nyomtatását, meg fogjuk kegyelmednek küldeni azt is." 50 (1635. október 2.) A hét tankönyv mellett megjelentek még az 1635. évi május 13-i országgyűlési artikulusok. (48) Az 1634. évben megjelent görög tankönyv után most újabb, nagy szakértelmet követelő munkára vállalkozott a fejedelmi nyomda: a tankönyvek között szerepel ugyanis ALSTED héber nyelvkönyve. (51) A görög típusokkal egyszerre még 1633-ban öntetett héber betűk most tűnnek fel először. Az év során megjelent további tankönyvek a következők: ALSTED: Latium in nuce (45) című latin értelmező szójegyzéke, BISTERFELD: Elementa logica (46) és ERDŐBÉNYEI DEÁK János: Janua linguarum (47) című, valamint PISCATOR : Rudimenta rhetoricae (52) című tankönyve. Meg kell említeni ALSTED nagyszabású vallási vitairatát, az 1635-ös évszámot viselő Prodromus-t (58). Ez azonban, annak ellenére, hogy címlapján és az előszóban az 1635. évszám szerepel, mégsem sorolható be ennek az esztendőnek kiadványai közé, amint arról a továbbiakban még szó esik. 1635-ben a nyomda felszerelése tovább bővült, amint azt kiadványai mutatják: megjelenik a 27:122A szövegtípus — a régi 3:119A helyett; és ennek kurzív megfelelője, a 28:122K — a régi 11:119K helyett, valamint a 25H héber szövegtípus. A körzetekben új gyarapodás az Ll. A héber szöveg szedésére vonatkozóan nyomdatechnikailag megállapítható, hogy a vokálisok nem voltak egybeöntve 49. GULYÁS Pál: A könyv sorsa Magyarországon. II. Bp. 1961. 271 — 272. 1. 50. SZILÁGYI Sándor: i". Rákóczi György fejedélem levelezése Tolnai István sárospataki pappal. Prot. Egyh. Isk. Lap. 1875. 778 — 9. ]. 361