AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

JANKOVICH Miklós írt a kolozsvári csízió 1580. évi kiadásáról is.

181 SZABÓ Károly, jóllehet maga is arra gyanakodott, hogy ez tévedés 1590 helyett, felvette bibliográfiájába.

182 SZABÓ aggálya teljesen megalapozott, így az 1580. évi kiadás joggal törölhető.

183 A kolozsvári csízióval kapcsolatban FITZ József megjegyzését, miszerint „naptárakat évről évre szoktak kiadni",

184 nem lehet elfogadni, hiszen itt nem egyetlen évre megjelentetett kalendáriumról, hanem öröknaptárról van szó. A fennmaradt 1592. évi kiadásban is a változó ünnepek ideje nem csupán egyetlen esztendőre, hanem az 1592—1600 közötti időkörre kiszámítva található. Jóllehet éppen az előszó hivatkozott datálása alapján az 1590. év előtt nem, de 1592 után a csízió még további kiadásai — ha nem is minden esztendőből — de nem valószínűtlenek. Hiszen e kiadvány, amely magyar nyelven utóbb többszáz éves életűnek bizonyult hazánkban, nyilván igen kelendő lehetett már a 16. század végén is. Ehhez az egyszer már beszerzett illusztrációk rendelkezésre álló dúcai újra és újra felhasználhatók voltak, így a sok képpel ellátott, ezért az olvasók számára még inkább vonzó és ennek következtében az eladó számára kedvező áron forgalomba hozható kolozsvári csízió további kiadásainak előkerülése, ha biztonsággal nem is remélhető, nem okozna meglepetést. A fentieket megerősíteni látszik az a körülmény is, hogy az 1592. évi csízióból ismert fametszetek közül több is, még sokáig kimutatható a kolozsvári nyomdában.

1843 így a nagy alakú hórapábrázolások közül a januári 1699-ben,

184b a kisalakú állatövi jelek közül pedig a vízöntő 1701-ben,

184c az ikrek 1697-ben és 1702-ben,

184d míg a mérleg 1696-ban és 1700-ban 184e került egy-egy ma ismert kolozsvári kiadvány címlapjára díszítőelemként. De az említett és ikreket ábrázoló dúc még 1805-ben is szerepelt a kolozsvári református kollégium nyomdájának lel tárában.

184f

. Más hazai csízió-kiadások A kolozsvári csízióban használt többféle illusztráció közül a planétaábrázolások, az állatövi jelek képei, az érvágáshoz szolgáló illusztráció és a hónapképek — természetesen más és más metszetben — több más hazai nyomda termékeiben is feltűntek a 16. század utolsó és a 17. század első negyedében. így a Joannes MANLITJS által 1588-ban Monyorókeréken készített FRANKOVics-féle, orvosi taná181. Tudományos Gyűjtemény. 1829/XII. 80. 1. 182. RMK I 167. 183. RMNy 643. 184. A 172. jegyzetben i. m. 186. 1. 184a Erre figyelmemet Haiman György volt szíves felhívni, akinek „Tótfalusi Kis Miklós a betűművész és a tipográfus" c. munkájában (Bp. 1972) több ülusztráció is látható erre. 184b RMK I 1539, címlap - Haiman i. m. 87. 1., 62.11 ábra, ill. 67. példa. 184c OSZK RMK I 1623/a, címlap. 184d RMK II 1879, címlap és RMK II 2108, címlap — Haiman i. m. 87.1., 62.15 ábra, ill. 39. példa. 184e RMK I 1486, címlap és Sztripszky II 2166/372, címlap — Haiman i. m. 86. 1., 62.6 ábra, ill. 29. és 85. példa. 184f Ezt az adatot külön is köszönöm Haiman Györgynek, aki erre a volt Erdélyi Múzeum levéltárában őrzött inventárium 66. lapján Nr. L. jelű tétel alatt bukkant, majd velem közölni szíves volt. 313