AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
csokat tartalmazó kötetben 185 a bolygók közül Jupiter, Mars és Sol ábrázolása található. 186 Az átlagban 69x41 mm méretű keretbe foglalt metszetekről SOLTÉSZNÉ megállapította, hogy külföldi mércével mérve is igen színvonalasak, így azokat a nyomdász feltehetően Laibachból hozta magával, 187 ahol dolgozott, mielőtt 1582-től hazánkban kezdett el tevékenykedni. Érdekes, hogy ugyanennek a FRANKOVics-féle munkának első, 1585-ben készült kiadásában, amely különböző könyvtáblákból kiáztatott részeiből immár csaknem teljes egészében ismeretessé vált, 188 ezek a metszetek nem láthatók. Ugyancsak 1588-as évszámmal jelent meg Theodoras RHELASUS álnév alatt az a Fröliche Praktick, amely ,,auff den Meridian dess gantzen Teutschen Landes gestellt" a ,,Clausenburg in Siebenbürgen" megjelöléssel látott napvilágot. Ennek alapján RÁTH György 189 a kiadványt hazai nyomtatványnak tartotta. CZAKÓ Elemér 190 és SOLTÉSZ Zoltánné 191 a címlapon látható Saturnus és Mars metszetet 192 a kolozsvári G. C. mester munkái, ill. az ottani műhely felszerelése közé sorolta. Megállapítást nyert azonban, hogy az említett kiadványban nemcsak a szerző neve, de a megjelenés helye is koholt, mert azt Sámuel APIARITJS bázeli nyomdájában állították elő. 193 Jakob KLÖSS bártfai műhelyében készült 1612-ben Joannes BOCATIUS Hexasticha votiva c. munkája 194 feltűnően gazdag fametszetes díszítéssel. Ezek közül különös figyelmet érdemelnek a planéták és az állatövi jelek. Az átlagban 50 x x32 mm méretű, keret nélküli sorozat hét bolygója közül négy (Saturnus, Mercurius, Mars és Sol) öt ízben fordul elő (26. ábra), 195 míg a 23—24 mm átmérőjű koszorúba foglalt 12 zodiakális jel közül hat (Aries, Gemini, Virgo, Libra, Sagittarius és Aquarius) kilenc alkalommal (27. ábra). 196 A Mars bolygónak ugyanez a metszete bártfai magyar naptárakban még később és többször is előfordul: így az 1621. évi, 197 valamint az 1634. évi kalendáriumban, 198 mint az év „regnáló planétája". Jakob THILO szebeni műhelyében, mint a kolofonjában legpontosabban datált hazai kiadvány, 1618. augusztus 5-én délután háromkor készült el VÁSÁR185. RMNy 617. 186. 29a: Jupiter, 71b: Mars ós 7b: Sol. — SOLTÉSZNÉ i. m. 147. 1. 25 — 27. sz. és LXVIII. tábla 6-8. sz. 187. I. m. 115.1. 188. RMNy 532. — Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1972. 173 — 174. 1. és 1973. 191 — 193. 1. 189. SZTRIPSZKY II 2484/32 - ZINNER 2943. 190. Az iparművészet könyve. I. Szerk. RÁTH Gvörgy. Bp. 1902. 480. 1. 191. I. m. 136. 1. 192. Saturnus 68x44 mm, Mars 66x48 mm. 193. RMNy App. 51. 194. Ennek az érdekes kiadványnak első ismertetését — kézirat alapján — HARSÁNYI István végezte el {Magyar Könyvszemle. 1913. 242. 1.), majd PTJKÁNSZKYHÉ KÁDÁR Jolán már az időközben a Todoreszku-gyűjteménytől (AKANTISZ Viktor: Dr. Todoreszku Gyula és neje, Horváth Aranka régi magyar könyvtára. Bp. 1922. 33. 1.) előkerült példány alapján irta le (Magyar Könyvszemle. 1930. 304. 1.). 195. Saturnus: Bia — Mercurius: Bib — Mars: B3a — Sol: í^a és B^b. 196. Aries (Kos): B 8 a és D 2 a — Gemini (Ikrek): I) x b — Virgo (Szűz): B 8 b és C 5 b — Libra (Mérleg): D 8 a — Sagittarius (Nyilas): Asa és Bia — Aquarius (Vízöntő) : A?b. 197. RMK I 508, C 2 a lapon. 198. SZTRIPSZKY I 1937/144, db lapon. 314
