AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

meny, hogy a fentebb felsorolt fejezetek egy része nem csak az Astronomia Teutsch-b&n található meg, hanem azok a 16. századi német nyelvű asztrológiai irodalomban és a népkönyvek sorában több munkában is szerepelnek. így pél­dának okáért az említett egyszerű napóra ismertetése Jakob KÖBBEL Eyn künst­liche Sonn Uhr inn eynes yeden Menschen lincken Handt, gleych wie in eynem Compass, zu erlernen... című és 1532-ben kiadott művéből származik. 127 Onnan került azután bele 1551-től ebbe az Astronomia Teutsch-ba, ill. annak elődjébe, az 1547-ben kiadott Calender mit Underrichtung-ha,. De fellelhető 1555-től a Bauern Practica és 1566-tól a Lucidarius c. mű kiadásaiban is. 128 "**" Hasonló a helyzet a kolozsvári csíziónak a fentebb említett és a karácsonyi időjárásból az egész következő esztendőre vonatkozó meteorológiai előjelzést ígérő szövegrészével (E x b—E 2 a), amely az Astronomia Teutsch-ban (98b) a ,,Wet­terbüchlin, oder Bauern Practica und Regeln" címet viseli. Ez a szöveg ugyanis már jóval korábbról ismeretes, és más kiadványba is belekerült. Nem lehet itt feladat, hogy a német népkönyvek e területe, amelynek összefonódását és nehezen áttekinthető voltát ismételten hangsúlyozni kell, részletes elemzés tárgyát ké­pezze, helyette inkább csak utalni lehet a kolozsvári csízió említett szövegrészei­nek számításba vehető ősforrásaira. Időrendben a legrégibb az Elucidarius vagy Lucidarius, amelynek eredeti szerzője HONORITTS AUGTTSTODUNENSIS, míg német fordítója és átdolgozója Nikolaus PFALDORF volt. Ez 1470-től évszázadokon át számos kiadásban látott napvilágot. 129 1508-ban egyszerre két német nyelvű meteorológiai népkönyv jelent meg: Leonhard REINMANN (REYMANN) Das Wet­terbüchlein és Heinrich von URI (Heyne von URE) Bauern-Practica oder Wetter­büchlein. 130 A kolozsvári csíziónak a karácsonyi időjárásból történő prognózisa, továbbá az azt követő és a 12 hónapra, ül. az akkor született gyermekek természe­tére vonatkozó jövendölések első fele (3. és 4. rész^Ejb—F 3 b) ebben az utóbbi műben megtalálható mind verses, 131 mind prózai 132 formában. De a kolozsvári csízió ,,Terrarum cultus, a földnek építéséről" szóló fejeze­tének, ill, a ,,Vess búzát Egidii, árpát zabot Bendicti" kezdetű versének (15. rész = M 3 b—M 4 a) forrását is fel lehet fedezni az említett verses Bauern Practica oder Wetterbüchlin c. műben. 133 A mind a magyar, mind a német nyelvű változatban sűrűn előbukkanó latin fordulatok korábbi, latin nyelvű forrásra utalnak, ami a szövegösszefüggések értékelésében további elővigyázatosságra kell, hogy kész­tessen. Újra emlékeztetni kell arra, hogy KOEBEL napóra-leírása is belekerült 127. Mainz, Peter JOBDAN — ZINNER 1494. 128. Vö. 120. jegyzet 48-49. 1. 129. SOHOBBACH, Karl: Studien über das deutesche Volksbuch Lucidarius. Strassburg, 1894. 130. HELLMANN, Gustav: Meteorologische Volksbücher. Berlin, 1891. 17 — 26. 1. 131. Pflantzbüchlin der Lustgärten. . . Bawren Practica oder Wetterbüchlin . . . Frank­furt a.M. 1562. Christian EGENOLFJTS EBBEN. 60 — 65. 1. — München SB 8° Oecon. 1389. 132. Leyen Pegel und Practic. . . S. 1. a. & typ. nom. A2D—A4D — München SB 4° Phys. sp. 300 (3b. — Ugyanez a szöveg megtalálható az ,,In disem Biechlein wirt gefunden der Pauren Practick unnd Regei" kezdetű és 1514. évszámot viselő kiadásban is, amelyet — a nyomdai kivitel alapján — az idősebb Johann SCHÖNSPEBGEB készített Augsburgban — München SB 4° Oecon. 287. 133. Vö. 131. jegyzet 79b —80a lapokon. E mű nemcsak a magyar nyelvterületen, de szinte az egész világon elterjedt (HELLMANN, Gustav: Beiträge zur Geschichte der Meteorologie. II. Berlin, 1917. 203. L). 293

Next

/
Thumbnails
Contents